Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 7. szám - Székely Ákos: nagy pál: journal in-time (1974-1984) (kritika)

két fa különös, égnek meredő gázcsap-gallyaival — „gallyaz gaz (gáz)” — egymás tükörképe.

A szöveg fűt-fát — fűszert, csemetét, facsigát, fap(ar)ipát — összehord; hordalék, áradat, zöldár (piros, narancsszín, fekete, sárga, kék), gát(lás)talajnul habzik, fuldoklik, zuhog, csapkod jelentéshullámaival, ájulások kísérik vérkeringési zavarait („Kollapszus”!) Minden szertelensége, anarchiája ellenére valójában mégis már-már szigorú mértani-mennyiségi alapon szerveződik; feleződik („félig lerágott zöldövezet”, „félig-meddig befejeztem sorsomat”, „félig erezet”, „félig emészetett csontdarab”), sorozatokban pulzál („sokáig folytathatnánk a sort”, „fasor”, „sortűz”), felizzik egy- egy összefüggő ívben („vihar villámuk villanyóra”), megduplázódik, „másodállásokat tornyoz”, „visszajár”, „visszájára fordul”. „Fordított világ”, itöhbszörös tükörjátéka addig tapogatja, „javításaival” (pontosan 40!) addig tapossa a vidéket, amíg minden lábat, minden lábnyomot eltűntet.

Az angol szavak monoton ismétlődése ugyanebbe az irányba mutat. Térbeli elrendezésük mellett jelentésük is egyfajta fokozatos alászállás (álam, félelmetes, mély, halott — ábrándozó, kietlen, sötét), idegenségük, akusztikai dobolásuk-kon- gásuk-pangásuk végletesíti, visszhangosítja a kopárság („erdősdvatag”) érzését. Ugyancsak 4—4-es hadrendbe ámíthatok:

DREAM DREAMY

DREAD DREARY

DEEP DUSK

DEAD (DERAMY) EDDA

— (és négy szócsonk marad ahogy „a papír szélére úsznak”) nyilvánvaló összefüggésben (az állandó szóeleji d-hang szintén szemiotikái tényező) iá doberdó-Doberdő- soroza'ttal: ugyanaz a tükörszituáció, amely működteti ia szöveg egészét, s amelynek kulcsát Nagy Pál (mint általában ia ciklusok, sorozatok élén) egész oldalas emblémaként a kezünkbe adja; itt 1971-es MONOLOGIUM c. kötete címlapjának fogalmi és vizuális (a feldarabolt szókép pozitív-negatív szembefordítása egymás mellett) jelentését felhasználva.

A zolderdót felfoghatjuk a két jelrendszer egymásra ás egymásba épülésének folyamataként is. A verbális anyag lezárul, visszakanyarodik la kezdéshez, a harmadik rész befejezésével bekereteződik, de az apró, fekete négyzet betelepedése a szóba hangsúlyos helyzetben

költemény / javítva: öltemény — ölt ■ mény

— átváltásra üres négyzetté a szó elején

csehüveg / O ide csehül az üveg!

— kisebb- majd nagyobb szövegegységek keretbe helyezése

sokáig folytathatnánk a sort de a sor egyszer csak abbamara az erdő völgye sivata erdősivata

átvezet az utolsó részbe, ahol — negyedik variációként — maga a szöveg hasogatja fel az alapot megnövekedett számú és területű fekete egységekre.

A rendszer persze nem ilyen merev és magától értetődő („az ész megáll és beleköp a sótartóba”). A 3:1 arány eleve felborítja, a szöveg „mennyiségi" mutatói állandó dngásban vannak („akinek nem ing ne vegye”), iaz angol szavak sorozatából

701