Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Csiki László: Éjféli taxi (vers)
CSÍKI LÁSZLÓ Éjféli taxi Ágh Istvánnak „A mindenség meghódításában elszenvedett kudarcaink alapján rangsorolom magunkat Te sem mondod el még. Én neked majd igen. Más kenyéren nőttünk, és mégis egy hiten — széliünk együtt,. némán, a hangos semmiben. Fordul a föld, sorsunk, és mindenütt ilyen. Tegnap otthonról el —, mára 'hazatértem, csak éppen más a táj: fölérem már térden. Te sem mondod el még, s én ugyan miért nem? — hogy bújni se könnyű, és szólni sem érdem, vesztenivaló nincs, és nyerni nem lehet, kiejt szájából Nyugat, de kiköp a Kelet, Észak nekünk fagyos, a Dél meg túl meleg — A hangos semmiben hát hallgatok veled. (Ott a sarkon három Sára, rejti nekünk pesti pára, hazaérünk, de sokára — minden jó, de nagy az ára.) II. Való, álmodjuk csak itt a történelmet, hulláma álma Emese óta ellep, és felijed zárt sötétben a gyermek.
