Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Varga Imre: Múltvesztőhely (vers)
CSEPLESZ CSIGACSÖ MEZEI IRINGÁR NYÜLKÖMÉNY PÁFRÁNY CSERJÉS KARAGÁM F ODOR LÁTONYA SIMA PORCIKA NAGYVIRÁGŰ PORCSIN fcediik az elvonatkoztatásig a délutáni város Elvonatozom s a szótlazult látvány itt marad korompelyhekben belepi az elhagyott helyet széthulladozik feketén délibábja pitinkéi alá hulladozik zilkk-zaka zikk-zaka hó reme roma Robogunk ószák felé robogunk Balról eleven 'égre tapadt narancsvörös korong Cikázva különös pirosak kármin fényerek az elszánt bokorcsomók közti százba von Percek múlva már pamacserdők fölött s a 'távvezeték pilonjai közt lappogó vörös hólyag kissé megnyúlt csúcsáig kavarog foszlányaival .az alkony És Óverbászon két vasúti kocsi közé szorulva már csak az ég mutatja, hogy valahol sisteregve világunk alá fordul a nap Mítosz szátszivárgó foltja jelző mire-vona'bkozó Tanyaiház az alkonyodó havas sík peremén pár satnya akáccal Rézsút a képen nyúl szalad át s óbben a végtelen fehérben bármi más trappoló állat lehetnie ló is .akár Míg a nyulat írom, a jobb aolakí tért átszeli harántosan egy róka Motívumok S már kint a folyosón »csorogva cigaretta a kézben Füstölgők utamon Egy 'fejkendős néni kérdez .szerbül motyorog, majd a mosdóból visszajőve! hosszan tétovázik a fülkék előtt mígnem a sajátjára talál Újra kicsap a locsogás Én is megint odabent a zöld műbőr pádon Kint fehér tájlemezek pörögnek fémes zörgéssel egymás alá Egy fiú rántja föl váratlanul fülkém ajtaját, hogy nincs-e piám mindegy hogy miféle csak ártson Alkochol, kérdően a levegőbe szimatolgat majd belöki maga után az ajtó és lendül kunyerálni tovább A szabadkai állomás órája hat tizet (18.10) mutat Kipillantva ember-magasnyi téglafalra ráfutó havas tetőt látok peremén kövéren lélógó jégcsapokkal Bánt egy aprócska udvarban téli tó neonfény locsog 'Kétoldalt faágakra vastraverzekre téglafalakra korlátvasákra fölakadt mozdulatok Lecsúsznak lassan bélesuvadnák az este első perceibe Sötétség Kattogva megindul mellettünk mindkét oldalon é,s fémes zakatolással rohanni kezd Hoszsan kitartott Fémes úúúúúúúúúúúúúúúúúúú Siklik jobbról kissé hátra kerülve a .telihold Széfszálazódó település halszem- optikával nézett rajza pók h ál ó c som ók szürke korongon S mihelyt indulunk újra lökdösődve ákál&ok jegenyék közt elforogo Állandó díszlet egy sergő színpad hátterében Állandó dísz lett egy sárga kínpad zárt terében Világít * 1986 SZÓFIA ZSOMBOR SÓSKABORBOLYA KÉK KANDILLA 5 24 FAKlN GUMÖS BOGLÁRKA DURVA MAGTARÉJ CSERMELY CSORMOLYA CSENGETTYŰKÉ
