Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 6. szám - Varga Imre: Múltvesztőhely (vers)

TÜSKEMAG TAVASZI VERONIKA KIS SZEPLÉN NAGY SZULÁK LÁNGOS BOGLÁRKA M OCSÁRI KOCSORD APRÓ KÖTÖRÖFÜ SZARVAS KEREP VARGA IMRE Múltvesztőhely ,,A szó hatalma. Nem más ez, mint hogy mások szavaidra akasztanak téged. Vagy te akasztod fel rájuk önmagad.” (Paavo Haaviko) . . óh, álmokkal teli város hol fényes nappal is szellem les útadón, Mindenütt rejtelem szivárog és szétsugároz sűrűdben nedv gyanánt, te óriás vadon!” (Charles Baudelaire) Város lesz a vers strófa negyedeiben burján bugás gazok szedeninida iszalag szétrobbant galambok elgázolt békák maosfcadögök a villogó betűk alatti alkonyatbán nézed a növény múltját belefonja zölden barnán pirosán a térbe sötét odvakból homályos, zugokból kapualjakból caput mortuum lucsog haláltengeristen Erysichithon mocskában üvegcserepek élén napok arcába villogó téboly PLAYBOY fány-zizegás zúzalékon pléhdobozokon riadtka nünükék a hegyékből alásiikló szél nyálkás testéhez csapkodja papír- rongyait mert zuhog zölden esik s gödrökben billegő jár­dalapok alatt a víz összegyülemük föl-fölfröccsen nadrá­gom szám alá hidegen a koszié Város lesz a vers treba progledati grad szavaikból házak utcák terek sétálunk va­gyis most olvasunk la isorok között áfláboluhk a járdatón a járdaszigetre meg kell nézni a várost treba progledati grad történelmét íródva teremti halántékomnál ághegyen rozsdás saallőcske vacog isíkos beton csillogó gallyak der­medt érék délutánunk ködében Város lesz a vers szavak­ból utcák házak terek fogadók indóház kóterek piarcok Arcok Tessék venni friss a kajmak Izvolite Ikonok Konok népség szálasán kilengő füst az ajtón Erdőtűz után Sört rendelünk teste süli önmaga húsát rágja Erysiohthon és odakint a karcos őszvégi fényben madántaivas pici pagony A város bolondja hattyú hangszerét álla alá szorítva el­játssza arccal kifelé nézve történeteiből az őszt és odaifönt- ről fehér fehér tolla a fáknak Még nevébe burkolózott amikor a vasúti peronra kiléptem Kofferomat írógépemet a lehúzott ablakon adogatták ki utánam alkalmi fülketár&a- im Menj csak majd mi idefentről Története betűkkel puszta tér és köd a iszavak S2kö dóiködvködaködfcköd között átlengve mondatok — Balkonok házhomlokzatok az idő 507 GUMÓS BOGLÁRKA DURVA MAGTARÉJ FAKÓ GURGOLYA ERDEI TURBOLYA PARTI SÁS TAVASZI KANKALIN NAGY SZÁDOR MEZEI KANDILLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom