Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 5. szám - Győrkös László: Ha nem sírhatok, hasam fogon a röh/fögéstől. Megjegyzések Bujdosó Alpár Irreverzibilia Zeneon című könyvéhez
va őket. Minduntalan beletapsol a sitításba, állandóan belesikít a tapsolásba; síró bohóc — nevető bohóc — Harlekin. Pillanatról pillanatra változik a fehér és a fekete fösték, a kicsi sárkányfigurák, kúszónövények, a megkínzott könyvhangszer, fölötte kalapács, pengeéles vonó, rojtos hangszalagok és fekete csönd. Ha odafigyelünk a hangok búgására, azonnal érezzük, hogy Bujdosó Alpár tősgyökeres magyar költő, képíró, kibogozhatatlanul összefonódva történelmünk átélt és átélhetetlen perceivel, sorsunk elképzelhető és elképzelhetetlen mozgásaival. így rakódnak egymásra az európai esőtől lúgosra mosott kőzetek/vonuilatök, a hagyománybazaltok, az óriási és a nevetségesen kicsiny tragédiák. Minden kísérlet e kettő áthidalásáért indul, minden kicsikart dallam a pusztulás harsonáit szeretné elnyomni. így válik kisiparossá, mint általában az alkotók ezen a tájon, távolabbról eltanult formák/gondolatoik kelet-európaivá szelídülnek, saját léptékünkre zsugorodnak Bujdosó Alpár az író, a tervező, a nyomdász, maga faragja a sarokköveiket, boltozatokat, így halad lapról lapra, hogy végül eljusson egy egységes készítményig, a a könyvig, egyetlen tömbből faragva csipkézve. 2. A KÖNYV FOLYAMATA — DINAMIKÁJA Bujdosó a technikai kísérleteken keresztül újfajta művészi hírértékig jut el. A grafikai eszköztár mindig alkalmazkodik a szövegkörnyezethez. Egy arc lenyomata kíséri végig a ciklusokat, hasonlatos a Veronika-kendő arclenyomatához, de ez az arc nem jézusi. Lágeri. A könyv legsúlyosabb szegmentjei a történelmi veszélyhelyzetek: a háborúk utáni, az atombomba utáni, az ötvenes évek utáni, a lágerek/börtönök utáni görcsök, makogások. Ez a láger-arclenyomat nyitja zárja, tartja a könyvet. A lapokon nyoma sincs a gyanús dilettáns piszmo- gásnak, véletlenszerűségnek. A vizuális eszközök kipróbált, megtervezett játékait láthatjuk. Strukturalista, szövegnyelvészeti, információelméleti, szemiotikái kísérletek találkoznak a vizualitás, a grafika jelentéstöbbletével. A könyv tengelye a tipognafikus komponáltságú verbális nyelv, kiindulva a Betű, a Szó objektiválá- sából, eljutva „a lírai versig”. Ez a könyv felállítja a már eltörölhetelen igényt, hogy a vers, a szöveg, könyv alakjából adódóan igényes tipogáfiai, szerkezeti, vizuális jelentéstöbbletet, művészetet is kíván. 3. A KÖNYV SZERKEZETE Az első egység önmagukért beszélő címei: BABILONI ACA PLAKÁT(B) IRODALOM BOLYGÓ SKARABEUS FATUMORGANA FÉNYSZÓRÓK IRRE^ Eßf IBILIA ZENEON Lt V NÉGY ETŰD Pl KORLATMEGHAZUDTOLÓ GYAKORLATOK VENDÉGLÖVEGEK ALOMFEJTÉS HELDEN-PLATZ 471
