Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 5. szám - Győrkös László: Ha nem sírhatok, hasam fogon a röh/fögéstől. Megjegyzések Bujdosó Alpár Irreverzibilia Zeneon című könyvéhez

va őket. Minduntalan beletapsol a sitításba, állandóan belesikít a tapsolásba; síró bohóc — nevető bohóc — Harlekin. Pillanatról pillanatra változik a fehér és a fekete fösték, a kicsi sárkányfigu­rák, kúszónövények, a megkínzott könyvhangszer, fölötte kalapács, pengeéles vo­nó, rojtos hangszalagok és fekete csönd. Ha odafigyelünk a hangok búgására, azon­nal érezzük, hogy Bujdosó Alpár tősgyökeres magyar költő, képíró, kibogozhatat­lanul összefonódva történelmünk átélt és átélhetetlen perceivel, sorsunk elképzel­hető és elképzelhetetlen mozgásaival. így rakódnak egymásra az európai esőtől lú­gosra mosott kőzetek/vonuilatök, a hagyománybazaltok, az óriási és a nevetsége­sen kicsiny tragédiák. Minden kísérlet e kettő áthidalásáért indul, minden kicsi­kart dallam a pusztulás harsonáit szeretné elnyomni. így válik kisiparossá, mint általában az alkotók ezen a tájon, távolabbról el­tanult formák/gondolatoik kelet-európaivá szelídülnek, saját léptékünkre zsugorod­nak Bujdosó Alpár az író, a tervező, a nyomdász, maga faragja a sarokköveiket, bol­tozatokat, így halad lapról lapra, hogy végül eljusson egy egységes készítményig, a a könyvig, egyetlen tömbből faragva csipkézve. 2. A KÖNYV FOLYAMATA — DINAMIKÁJA Bujdosó a technikai kísérleteken keresztül újfajta művészi hírértékig jut el. A grafikai eszköztár mindig alkalmazkodik a szövegkörnyezethez. Egy arc lenyomata kíséri végig a ciklusokat, hasonlatos a Veronika-kendő arcle­nyomatához, de ez az arc nem jézusi. Lágeri. A könyv legsúlyosabb szegmentjei a történelmi veszélyhelyzetek: a háborúk utáni, az atombomba utáni, az ötvenes évek utáni, a lágerek/börtönök utáni görcsök, makogások. Ez a láger-arclenyomat nyitja zárja, tartja a könyvet. A lapokon nyoma sincs a gyanús dilettáns piszmo- gásnak, véletlenszerűségnek. A vizuális eszközök kipróbált, megtervezett játé­kait láthatjuk. Strukturalista, szövegnyelvészeti, információelméleti, szemiotikái kí­sérletek találkoznak a vizualitás, a grafika jelentéstöbbletével. A könyv tengelye a tipognafikus komponáltságú verbális nyelv, kiindulva a Betű, a Szó objektiválá- sából, eljutva „a lírai versig”. Ez a könyv felállítja a már eltörölhetelen igényt, hogy a vers, a szöveg, könyv alakjából adódóan igényes tipogáfiai, szerkezeti, vizuális jelentéstöbbletet, művé­szetet is kíván. 3. A KÖNYV SZERKEZETE Az első egység önmagukért beszélő címei: BABILONI ACA PLAKÁT(B) IRODALOM BOLYGÓ SKARABEUS FATUMORGANA FÉNYSZÓRÓK IRRE^ Eßf IBILIA ZENEON Lt V NÉGY ETŰD Pl KORLATMEGHAZUDTOLÓ GYAKORLATOK VENDÉGLÖVEGEK ALOMFEJTÉS HELDEN-PLATZ 471

Next

/
Oldalképek
Tartalom