Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Gyurkovics Tibor: Fekvőtámasz (komédia)
IBI Szabad nő vagyok, nem? BAKAI De ki mondja, hogy nem szabad nő? IBI Kikérem magamnak! Áru vagyok én? BAKAI De hogy gondolja? Áru? IBI Eladni.. . Nyolc forintért? BAKAI Nyolc forint? IBI Annyi volt a bélyeg, nem? Express. Hogy idejében fölvilágosuljak? BAKAI Ibi. .. Én csak tisztázni akartam . . . IBI Mit akart tisztázni? A múltját? Hogy majd egyszerűen lecsap egy közkatona kezéről? Ez a múlt? BAKAI Ibi.. . Mi megegyeztünk ... IBI Kivel? A Csiszárral? Hogy ő majd átenged magának? Lemond? BAKAI Én becsületesen gondoltam ... IBI Becsület! Förmedvény! (levelet vesz elő) Ez a levél. Suttyomban, a részeg kantinban megegyezni — ez a múlt? Ezt építette föl? Én őrmester vagyok — te baka. Add ide a szeretődet! Majd mehetsz öt nap szabadságra . .. BAKAI Magam is csodálkoztam ... IBI Burhburnyák. .. kis naiv, így is mondhatnám. Csak mert ő építette a szocializmus alapjait. .. Ö, azok az alapok! Hogy oda ne rohanjak! Jaj ... (utánoz) én nem merek kegyedhez nyúlni, amíg meg nem egyeztem az előzővel... Mi nagyon rendes társadalmat építettünk! Abban csak tisztességes emberek fekhetnek le egymással! És ha nekem nem csak a Csiszár van? Hanem még három szeretőm? BAKAI Még három? IBI Vagy öt? Azokkal is mind megegyezett volna? Őslény. És még maga akart nekem egy új társadalomról regélni? Rosszabb, mint mikor a földesúr lefektette a szűzlányokat. BAKAI Szűz? IBI Mért? Nem lehetnék szűz? BAKAI Nem az! IBI Azt hiszi, mert egy kis ezüst csillagot kapott, már magáé az egész épület? A jövő? És elsápad, ha meglát egy fiatalembert? Aki nem nyomja ki a harminc fekvő támaszt? Legszívesebben meg- korbácsoltatná őket, mi? Mert nem olyan bunkók, mint maga! Mert gondolkoznak, mi? A zsigereiket kiontaná. Mert nem éheztek, mint maga. Mert nem estek bombák a fejükre! Nagy hősiesség! A békét irigyli tőlük? BAKAI Milyen békét? IBI A békemozgalom! Itt a béke! A generációk békéje! Kanál vízben megfojtaná őket... egy punciért. BAKAI Ibi! IBI Ibi! Ibi! Kis gyáva, háborús ember. És ha gyerekem lesz valakitől? BAKAI Gyereke? Ibi! IBI Azt is a nevére íratja? Az őrmesteri csillag mellé? Őrmester Ágoston. Vagy Őrmester Zsóka? Tökfej. Maga alatt ösz- szeomlik a társadalom. A nagy mellénye alatt. Kierőszakolta a keserves őrmesteri rangot, hogy másokat ugráltasson. Hát térjen már észre! Azt hiszi, kitöltöttek egy csekket, biankó, amire föl van írva, szocializmus. Nő. Szerelem. Boldogság. És majd kézbesítik magának? Fajankó. (kiviharzik. Sötét) (Iroda. Bakai részeg, meg-megtántoro- dik. Kantinosnő áll mögötte) KANTINOSNŐ Nőjön be a feje lágya. BAKAI Egykutya mind. KANTINOSNŐ Maga meg még egy kutya. Egy tábor. Mindegyik kutyaólba kell egy kutya. Egy fiatalabb kutya meg egy öregebb kutya. BAKAI Én nem vagyok... nem leszek... (hasra vágódik) Na. Itt van. Én nem leszek ezekkel egy táborban! Majd megmutatom nekik! Még nem öregedtem meg annyira... Vagy igen? (föltápász- kodik) Utálom őket! Érti? Nem bírom... Nyeglék... Még jó, hogy a szakállukat levágatták! A torkomig ér ... KANTINOSNŐ Rossszul van. Üljön le. BAKAI (nevet) Haha! Én? A belüket kiontom!... Jönnek... A nedves, rózsaszín pofájukkal... De semmit se tudnak! Megmogyorózni! Igaza van az ezredesnek. Mi megálltuk a helyünket! Minket nem kényeztetett ez a kor! Mi még hittünk! A hitünk vitt előre! (lerogy, négy- kézlábra) Persze! Kólát szörpölni! Ezeknek még a szerelem se szent! A kis kurva! KANTINOSNŐ Jó. Álljon föl már. BAKAI Rend? Fegyelem? Odaadtuk nekik a társadalmat... Já tékszernek. Játszadoznak vele. Mint a homokban. Homokvárat építeni! De mi ástunk! Az alapokat mi ástuk ki! ők meg grasszálnak a kastélyban! Majd ellátom én a bajukat! KANTINOSNŐ Jó. Lássa el. De előbb magát is. 33
