Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 4. szám - Vékony Gábor: Egy kazár felirat a Kárpát-medencében
helynevek. Ez a terület éppen Erdély, ahol gyakorlatilag a törzsnévi helynevek hiányoznak (Kniezsa, Kelet-Magyarország helynevei lm. 124; Kristó, MŐstTan. 218.). Ide kell tehát helyeznünk a kavarokat, s ez teljes összhangban van azzal, hogy Alsó- szentmihályfalváról kazár feliratot ismerünk. Ez a körülmény még az eddigieknél is tovább vezet. Erdély 10. századi „honfoglaló” megszállásáról nem lehetnek kétségeink, erről világosan vall a régészeti leletanyag (vö. Béna, in: Erdély története I.). Arról sem lehetnek aztán kétségeink, hogy a Gyulák már a 10. században megszállták Erdélyt (Kristó, Levedi törzssz. i. m. 446., leszűkített lokalizálásával szemben vö. Györffy, Száz. 1983. 1103—4., aki viszont máshelyütt Erdélyen kívülről ván- doroltatja be a Gyulákat). Bíborbanszületett Konstantin szerint a jilas a második méltóság lenne a nagyfejedelem után (Adm. imp. 40. ed. Moravcsik), a mohamedán források viszont a knde mellett, emlegetik a jla méltóságot, így a legbővebb Ibn Rusta szöveg szerint minden mj ^ r neki engedelmeskedik háborúban, védelemben és más ügyekben (BGA VII. 142. ed. de Goeje). Az arab források leírásából általában a kazárhoz hasonló kettős fejedelemség meglétére következtetnek (vö. Marczali, in: A magyar nemzet története I. Bp., 1895. 46—7.; Hóman, Történetírás és forráskritika. Bp., 1938. 189.; Györffy, Tanulmányok 128. 2. jegyz. a véleményeket összefoglalóan). Egyet kell értenünk azonban Hóman korai véleményével: az Ibn Rusta, Gardizi leírásból nem következik, hogy a kelet-európai mj •y roknál kazár típusú kettős fejedelemség lett volna. (i. m. 186. kk). Ibn Rusta szövegének lehetséges olyan fordítása is, mely szerint a knde királyuk címe, a jla pedig ennek személyneve (Zaxoder, KaspájSkij svod II. 48.; nyilván nyomában Czeglédy, MNy IXX, 15.). A párhuzamos szövegek miatt azonban a knde és a jla bizonyosan két különböző személy volt, ezek a párhuzamos szövegek viszont semmilyen formában nem utalnak kettős fejedelemségre. Álmos szakralitására következtetni a XIV. századi krónikakompozíció egy mondata („Álmos Erdélyben megöletett, nem mehetett be ugyanis Pannóniába” SRH I. 287.) alapján azért sem lehetséges, mert a krónika szövege Álmost itt Mózessel állítja párba (vö. Deut. 32, 52; 34, 4), aki Kánaán földjére nem mehetett be — ez az adat tehát aligha vezethető vissza régibb hagyományra. Különösnek tűnhet viszont, hogy a 870—880 körüli viszonyokat rögzítő mohamedán források semmit sem tudnak a csatlakozott kavarokról. Éppen emiatt gondoltam már régebb óta arra, hogy a mohamedán forrásokban említett két fejedelem valójában a „honfoglaló magyarok” és a kavarok főnöke lenne. Valóban erre látszik utalni, hogy ez a kettősség más forrásokban is megtalálható. Így a bolgár hadjárat előtt, 894-ben a „turkok fejei” Árpád és Kuszán egyezkednek Niketas 3kléros bizánci követtel (Georg, cont. in: FontByz. ed. Moravcsik 59.), ezt megélőmén pedig, mint láttuk, az Ungri és a Cowari külön katonai egységben szerepelnek ?81-ben Bécs környékén (Ann. Iuv. max. ad a. 881., MGH SS XXX/2. 742.). Ezeknek i kettős jelentkezéseknek az összehasonlításából természetesen következik az alábbi járosítás: knde jla Árpád Kuszán Ungri Cowari de kapcsolható az is, amit Konstantinos a kavarokról ír: „...a háborúkban ^erősebbnek és legbátrabbnak mutatkoztak... és háborúban előljártak, az első örzsek rangjára emelték őket. Egy fejedelem vari náluk...”. Ibn Rustától ugyanis zt tudjuk, hogy a Jla támadásban, védekezésben (és más ügyékben) parancsol, ami sszecseng a kavarok Konstantinos által leírt katonai szerepével. A gyulát jó okokkal már Macartney a kavarok főnökének tartotta (Macartney, he Magyars in the Ninth Century. Cambridge 1930.116), arra pedig már Pauler Dndolt, hogy Kurszán (Kuszán) a gyula lett volna (Pauler, A magyar nemzet tör- inete Szent Istvánig Bp., 1900. 31.). Kurszán gyulaságát legutóbb Kristó részletesen izonyította is (Kristó, Levedi törzssz. i. m. 220—6; Kristó bizonyítása azonban fe- sleges rokonsági kapcsolatokkal terhes: Kurszánt Leveditől származtatja, persze kettős fejedelemség, meg a szakrális királyság alapján). Adataink alapján nem itséges, hogy Kurszán a gyula volt, s gyulaként a kavarok fejedelme (a korábbi 383
