Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Ács Tibor: Az ifjú Batthyány (tanulmány)
fiatal polgári értelmiségiekkel is. Freiberger és dr. Neurohr nagy műveltségükkel, polgári szabadságeszméikkel és szabadelvű nézeteikkel nagy hatást gyakoroltak Batthyányra. Együtt olvasták a nagy költők és írók remekeit, melyek mély nyomokat hagytak a magárahagyott, akaratos és lobbanékony ifjúban. A jó viszony egy év után megromlott Möllerrel, aki az ifjú gróf 1826 elején tanúsított magatartását két évvel később úgy jellemzi, hogy makacs és önfejű, a 'bölcsészeti tanfolyam befcjlezrtével jogi tanulmányokba kezdett, de azokat elhanyagolta és haszontalan időtöltéssel foglalkozott. A huszadik életévébe lépő Batthyány Lajosnak az anya nem volt hajlandó az apai végrendelet szerinti havi járadékot folyósítani. Az ifjú Bécsben tanárával és anyjával konfliktusba, lelkileg válságba került, amelyből kiutat keresett. Katonai pályán: indítékok és állomások Ezt a katonai pályában vélte megtalálni. Döntésében több tényező játszott szerepet, mindenekelőtt a katonaelődök példája és az a körülmény, hogy a napóleoni háborúk után egy évtizeddel a tiszti egyenruhának még nagy volt a vonzása az arisztokrácia körében. Az ifjú Batthyány 1826. március 29- én levélben fordult anyjához hozzájárulása megszerzéséért. Gondolkodásmódját és pályaválasztásának indítékait hűen tükrözi levele: „Kedves Anyám! Bizonyos körülmények között egy közvetítő éppan nem felesleges, mint például most; bocsáss meg tehát kedves anyám, ha helyettem most a levél szól hozzád, s fiadnak forró kérését eléd terjeszteni bátorkodik. Mivel a körülmények most úgy alakultak, hogy helyzetemben a változás szükségesnek tűnik: bizonyára neked, mint édesanyámnak és nevelőmnek van jogod ahhoz, hogy jövő környezetemet meghatározzad és kijelöld számomra azt a helyet, melyet anyai bölcsességed és óvatosságod a legalkalmasabbnak talál. Ez azonban a jelen körülményei között nagyon nehéz feladat rád nézve, és pedig azért, mert nekem olyan a kedélyem, hogy az több helyen már akadályokat gördített utamba és meggátolt abban, hogy akármely, rám nézve üdvös helyzetbe bele találjam magamat. Bizonyára tehát az volna rám nézve a legcélszerűbb, ami nem csak kellemes és jó, de amit szeretni is tudnék és hozzám méltó is volna. Gyermeki kötelességemnek tartom tehát, kedves Anyám, hogy ebben, amennyire tőlem telik, segítségedre legyek, hogy őszintén kijelentsem mit tartók legközelebbi rendeltetésemnek, egyszóval, hogy milyen pályára szentelném magamat a legszívesebben. Ez az igazi hősi pálya, amely már sokak nemességét megszerezte és gyökere minden nemesnek, nagynak, gyökere az előkelő lovagkor azon lépéseinek melyek a legrövidebb úton vezetnek a becsület és dicsőséghez; melynek védelme alatt minden fejlődik, mely nélkül pedig minden elpusztul, melynek mindent köszönhetünk, amiért a történelem küzd, amit a múlt védelmez! Te tudod édesanyám, hogy nem hirtelen feig erjedés, nem múló képzelet az, ami kényszerít, hogy így szóljak, — mert. már évekkel előbb kinyilvánítottam előtted ezt a kérelmemet, és bízva türelmedben és jóságodban, ismételten bátorkodom azt ezúttal is eléd terjeszteni. Ámde ne higgyed azt, hogy ez nem egyéb, mind törekvés arra, hogy minden köteléktől megszabaduljak, és a szellemi foglalkozást azonnal abba hagyjam. Bizonyára nem, kedves Anyám! Csak érjem el egyszer célomat, csak le272
