Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 3. szám - Ács Tibor: Az ifjú Batthyány (tanulmány)

gyek a pályán, mely csábít és ingerel, akkor fogok még csak minden hasz­nossal és széppel foglalkozni, mert az addig kellemetlen nekem, míg azt lá­tom, hogy szép terveimnek útjában áll. Ha majd ezredemmel oly városban leszek, ahol alkalmat találok, szabad óráimat bizonyára ia tanulmányoknak szentelem. Mindenekelőtt azt ígérem meg neked, hogy a hazai jogot nem fo­gom elhanyagolni, hanem naponként foglalkozom vele néhány órán át, hogy egykor furfangos ügyvédek kezeibe ne kerüljek. Attól sem kell tartanod, hogy a katonaéletet hamar megunom, látván a kisebb-nagyobb nehézségeket. Ö nem, mert hiszen Isten után neked erős, egészséges testalkatot köszönhetek és meglátod majd, hogy állhatatos lelket is, amely bizonyára mindenkor, bé­kében éppúgy, mint háborúban a helyén lesz, hogy neked, családunknak és saját magamnak becsületére váljék. Ha azonban másként határoznál, bizto- sítlak, hogy beleegyezésed boldoggá tett volna, de tilalmad sem fog elkese­ríteni, hanem leszek mindenkor az én jóságos Anyámnak engedelmes fia Bécs, 1826. mároius 29. Batthyány Lajos” Az anyát fia érvei nem győzték meg, ezért 1826. április 2-án újaib levélben igyekszik eloszlatni aggodalmát. Meggyőződéssé — írta —, hogy a katonai pályára lépése végleges. „Hozd meg ezt az áldozatot számomra. Én azt mon­dom áldozat, de belátom számodra milyen riasztó karrieremet koakára tenni.” Sürgeti: találjon megoldást arra, hogy „elmenjen katonának”. Batthyány Lajos katonáskodásának ügyében összeült la családi tanács, amely előtt gróf Laval Nugent altábornagy, velencei hadosztályparancsnok rá­beszélésére az anya belegyezését adta, hogy a fia olyan magyar ezredben le­gyen kadét, amely Nugent parancsnoksága alá tartozik. Lajos megígérte, hogy jogi tanulmányait befejezi és a szükséges vizsgákat leteszi. Az anyával való vitában a fiú akarata győzött, aki szerint ezért vett hi­degen búcsút tőle, amikor ezrtedéhez Olaszországba utazott. Ilyen körülmények között vonult be Batthyány Lajos a császárt királyi hadseregbe. Katonai szol­gálatának legfontosabb állomásai: 1826. augusztus 5-től 1827. április 19-i ez- redkadét a herceg Esterházy 32. magyar sorgyalogezredben; 1827. április 19- én áthelyezik a báró Frimont 9. huszárezredbe és 1827. április 20-án előlép­tették alhadnagynak; 1831. április 30-án tiszti rendfokozatának megtartása nélkül kilépett a hadseregből. A 32. magyar sorgyalogezred kadétja: kiképzés és vizsga Batthyány Lajos kladéti szolgálatát 1826. augusztus 5-én a pesti hadki­egészítésű Páduában állomásozó 32. magyar sor gyalog ezredb en kiezdte meg. Ezredtulajdonos herceg Esterházy Miklós táborszernagy, az ezredparancsnok Stephan August von Auenfels ezredes volt. Alig három hónapi kiképzés után 1826. október 31-én már minősítik. Mi­nősítése szerint egyénisége kissé változó. Természetes tehetsége sokoldalú. Fel­szerelése jó. A nevelésben nincs tapasztalata. Némi tudása van műszaki isme­retekből, jó matematikából, földrajzból, történelemből és jogból. Magatartása alapján az ezredben tekintélye van. Jó gazda. Szorgalmas miagiatartású. A szolgálatban még oktatásra van szüksége. Az előléptetést mindenképpen meg­érdemli. Batthyány a szabadidejében ígéretéhez híven egy Jurinisch nevezetű sze­mély felügyelete alatt folytatta jogi tanulmányait. 1826 végén sikeresen vizs­gázott Zágrábban a királyi jogakladémián. 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom