Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám - KÜLFÖLDI MAGYAR KÖNYVEK - Füzi László: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok, 1984

lyek — miként Kántor írja — ma már a kor szatírájának tűnnek, akkor azonban nagy részük volt abban, hogy Szabédi 1953 után már nem írt verset. Elmagányosodása, s ezzel összefüggésben lamberi tartásának keményedése is az ötvenes évek jogosulatlan támadásaiból vezethető le. „... egyre szigorúbban mérte fel, hogy mi az, ami elvárható az embertől... ilyen ételemben — ha nem is írt több verset — egyre közelebb került ahhoz az állapothoz, amikor már csak a belső kényszerre tudott hallgatni” — olvashatjuk a tanulmány ban. Az életút lezárását ismerjük: Szabédi László 1959 áprilisában öngyilkos lett. S noha más modell törvényei érvényesültek akkor,. döntésében mégis közrejátszott mindaz, amit az ötvenes évek támadásaiból magára vonatkoztatott.

Ä tanulmánykötetben két írás is foglalkozik Németh Lászlóval. Máriás József tanulmánya (Németh László és Nagybánya) határozottan életrajzi megközelítésű. Németh László Nagybányán született, de már gyerekkorában elkerült onnét, s később is csak egyszer tért vissza ebbe a városba. A téma felvetése ennek ellenére jogos; Németh László családját — elsősorban édesapját — számos emlék kötötte Nagybányához: apja itt kezdte tanári pályáját. Máriás József sorra veszi és bemutatja mindazokat a dokumentumokat, amelyek Németh László nagybányai tartózkodására emlékeztetnek, különösen fontosnak tűnik a nagybányai újságok anyagának feldolgozása. Ezt követően azt vizsgálja, hogy a Nagybánya-élménykor miként élt a Né- meth-családban, s az milyen áttételeken keresztül érvényesült Németh László írói világában. Máriás dolgozata fontos adalékokat nyújt egy majdan megírandó Németh László biográfiához, ezeket az adalékokat pedig csak Nagybányán, a korabeli teljes nagybányai élet és sajtó ismeretében lehetett megtalálni. Kereskényi Sándor az írói-gondolkodói életmű egészének értékelésére tesz kísérletet. (A moralista szépségeszménye — Erkölcs és esztétikum Németh László A minőség forradalma című művében). Kereskényi Németh gondolkodásának alaptételeiből indul ki: „Az 1943- ban elkészült Magam helyett bevezetőjében szól a »belső növés terv« kiteljesítésének erkölcsi kötelességéről is — írja. — A szükségből erényt formálni — ez az ő emberi és művészi magatartásának népét is menteni akaró példázata. S ha a vállalkozás mindig »kevés elemből felidézett gazdagság«, az erkölcs pedig »szentséggé őrölt nyomorúság«, akkor a szépség a szenvedés emberhez méltó arányainak megtalálása”. Eszerint Németh gondolkodásában erkölcsi és esztétikai fogalmak kapcsolódnak egymáshoz. Kereskényi Sándor tanulmánya erre a kapcsolódásra hívja fel a figyelmet, s ezt a kapcsolódást követi nyomon a pálya egészén.

Az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok új kötete tizenhat szerző írását közli. A könyv végén olvasható -rövid életrajzi jegyzetek szerint közülük hárman egyetemen vagy tudományos intézetben dolgoznak, négyen különböző szerkesztőségek munkatársai, kilencen (!) pedig általános és középiskolában tanítanak. Elgondolkodtatóak ezek a számok — annál is inkább, mert hasonló jellegű tanulmánykötetekben körülbelül hasonló arányokat figyelhetünk meg. S ez nem csupán azt jelzi, hogy az egyetemekről kikerülő fiatalok egyre kevésbé találnak maguknak helyet tudományos intézetekben, hanem azt is, hogy a pedagógusok között él a tudományos kutatómunka tisztelete. Mert igaz ugyan, hogy egy -tanárt nem minősíthet tudományos tevékenysége, de az is igaz, hogy a tanári munka során nélkülözhetetlen az önálló kutatások során szerzett tudás és önbizalom. Pár évvel ezelőtt vita folyt nálunk -arról, hogy hova lett a tudós tanár. A vita során szóba került az is, hogy a középiskolában tanító pedagógusok számára meg kellene teremteni a tudományos kutatómunka feltételeit — a feltételek között szerepelt többek között a publikációs fórum biztosítása is. Nos, a Kriterion példaadóan foglalkoztatja a kutató hajlamú pedagógusokat, a néprajz, művelődéstörténet, zenetörténet, a szociológia, a nyelv- tudomány és az irodalomtudomány művelőit is. A lehetőség megteremtése a kiadót dicséri, hiszen a szaktudományok művelése és az elért eredmények közzététele természetes része egy-egy népcsoport, nemzetiség életének s hozzátartozik az anyanyelvi művelődés bonyolult rendszeréhez. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy egy ki88