Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - Sümegi György: Cseh Gusztáv kolozsvári képíró
rozat így múltat kapcsol a mába, sőt a jövőbe. S ráadásul 'nemcsak általános értelemben, hanem (konkrétan is. Az alkotó egyik erős indítéka szerint fiának, Áronnak készült e képes csarnok úgy, hogy tékát, könyvtartó tokot készített hozzá s bánmikor la- pozható-tanulmányozható 'történelmi képeskönyvvé szerkesztette. Kell-e nagyohb ajándék s figyelmeztetés gyermekeinknek, mint a láthatóvá tett, a képbe írt múltat, a képbe fogalmazott történelmet «lejükbe bocsájtani? Okulásul, hogy megismerhessék minél mélyebben és valós értékei szerint közös memóriánk, a történelem fövenyes síkjait és sziklafalait, zord meredélyéit. Jékely Zoltán verse, a Zengő nevek mivel faluneveket (Hadrév, Sáronberke, Kalotaszentkirály, Szépkenyerű-Szentmárton stb.) említ, a Jeles házak helyszíneire illik inkább, de én átérzem-átértem a Főembereksre is. valahányszor a nevetek kimondom, álmodozásom sólyomszárnyra kap. Némelyitek mint húsvéti harangszó, másban egy fejedelem csizmás lépte dong, csillagfény csillan s ékes pártagyöngy, ha felderengtek az ősi éjszakában . .. Hazám leikéből lelkedzett nevek, ti maradtatok nekem a világon! De meghalljátok-é szólongatásom, s hívásomra szálltok-e közelebb? Cseh Gusztáv krónikás alázattal, művészi hűséggel s az örökhagyás szép szándékával formálta egységes egésszé a Pantheonját. Ugyanezen tiszta — s tegyük hozzá: elismerésre méltó — alkotói alapállás és szemléleti egyöntetűség, egységes megformált- ság jellemzi a Jeles házakat ,is, amely >a címoldala szerint: Libellus ipictus / azaz / képekkel írott / könyvecskéje / JELES / HÁZAK- / nak, melyeket / Alsócsernátontól / Zsibóig / eleink / önnön oltalmukra / és / uruk / dicséretére / sok fáradozással emeltek / és / mesteri kézzel / ékesítettek. Mind a hatvanat felkereste / és szép hasonlatossággal rézre karcolta / CSEH GUSZTÁV / kolozsvári képíró / (az / MCMLXXXH— MCMLXXXIV / esztendőkben. / Cseh Gusztáv Alsócsernátontól Zsibóig, a Wesselé- nyiek fészkéig végzi el 60 régi épület rézkarc-leltárát. A munkaprogramját így fogalmazta meg: „Régi tervem az erdélyi műemlékek rézkarcban való megörökítése. Évek hosszú során át beutaztam tájainkat, felkerestem, lefényképeztem műemlékeinket. A dokumentáció tehát rendelkezésemre éli. Egy kissé megint Kós Károly nyomában haladnék; ehhez a munkához Erdélyi kúriák c. fametszet-kötete sugallta az ötletet. Itt többet adhatnék magamból, mint a portrék esetében. Meg kell keresnem a legalkalmasabb kifejezésmódot, amivel ezeket a ma is álló, vagy részben meglévő műemlékeket hitelesen, felismerhetően rézre (karcolhatom. S majd az egészet kortársaimra hagya koznám”. A kitűzött alkotói cél és a 'megvalósult mű közel esnek egymáshoz; Cseh Gusztávnak művészileg (itt (valóban sikerült többet és önállóbbat nyújtania, mint az előző sorozatánál. Az épület-rézkarcokon jellemző és gyakran megmutatott nézetben jelennek ■meg az építészet-, művészet- és ku 1 túrtörtéineti 1 eg fontos házak, templomok, erősségek karakteres részleteikkel körítve, földúsítva. Az Alsócsemáton lapon pl. székely- kapu-részlet, kopjafa, népművészeti motívum, léckerítés, beomlott körtorony és egy kuriális épület ikerül egy felületre, tenyérnyi műösszefüggésibe. A marosszentimrei templomot megjelenítő rézkarcon a Jékely-versben — A marosszentimrei templomban — ímegénekelt tizenkettedik, „maga az Űr” is megjelenik: fájdalmas Krisztusként, töviskoronásan, mintha gyülekezete sorsán-jövőjén merengne megtörtén: 564
