Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - Kuntár Lajos: Ötven éve "fogadta fiává" Derkovits Gyulát szülővárosa
JEGYZETEK 1. Szombathely már a Kultúregyesület megalakulása előtt létrehozta és működtette közkönyvtárát. Az évtizedek során váltakozó mértékben fejlesztett könyvtár az első világháború után alig élt. Változás akkor következett be, amikor 1924-ben dr. Pável Ágostont állítottátk az élére. A tudósként és költőként is neves Pável nagy leleményességgel gyarapítja az állományt és növeli az olvasók számát. Vö. Kuntár Lajos: A közkönyvtárügy fejlődése Szombathelyen. I—II. Vasi Szemle 1972/2. 262— 277. és 1972/3. 358—373. 2. Az 1933 márciusában induló folyóirat 1. száma Folia Sabariensia néven, a második azonban már Vasi Szemle ként lát napvilágot. 1941-től Veszprém és Zala megyék is magukénak vallják, így neve Dunántúli Szemlére változik. Dr. Pável Ágoston szerkesztésében 1945-ig él. 1958-ban történt feltámasztása óta ismét Vasi Szemle. Lásd: Vasi Szemle Repertóriuma 1933— 1976. Szombathely 1978. 3 .............miért Szombathelyen jelent meg ez a jelentős irodalmi lap? Szombathely a 30-as években elég jó »írói talaj« volt. Nevek nélkül mondom, hogy a »Vasi« és a Vasba sodródott írók, költők közül nem egy: országos nevű volt. S mivel á kultúrát se a gólyamese alapján kell megítélni: érthető, hogy ezek az írók, költők elsősorban ott csaptak zajt, ahol éltek, s ott akartak fedelet biztosítani maguknak. (...) a szellemi élet olyan forrongását hozták létre, hogy ez végre saját otthont kívánt” — írja visszaemlékezésében a folyóirat első szerkesztője, Bárdosi Németh János, az 1957-ben megjelent Vasi élet és irodalom című antológiában. (182—185) Ugyanez a kiadvány közli Kiskerti Károly összeállításában a folyóirat tartalmi ismertetését. — Az Írott Kő 1936-ban megjelent első számában Oltványi Artinger Imre elemzi Derkovits Gyula művészetét (24—27.), és közli a művész három képét: az önarckép, a Szövőmunkások és a Mi ketten címűeket. E három mű kerül tehát elsőként a vasi olvasók kezébe. A folyóirat egyébként a kiállításról is részletesen beszámol, és rendszeresen foglalkozik művészeti kérdésekkel. 4. A helyi sajtóban csak a halála után tűnik fel az első híradás róla. A liberális szellemű Nyugat-Magyarország 1934. november 5-én Az éhenhalt Derkovits festőművész kálváriás útja a Zanati úti asztalosműhelytől a Szépművészeti Múzeumig címmel ismerteti Derkovits életrajzát abból az alkalomból, hogy megnyílt az Ernst Múzeumban „korlátlan sajtósikerű’ kiállítása. A kéthasábos közlemény ezekkel a szavakkal fejeződik be: „ismételt büszkeséggel kell regisztrálnunk: Vas megye, Szombathely ajándékozta a művészetnek”. Ez a hetilap a továbbiakban is többször foglalkozott Derkovitscsal és .művészetével. 5. A Derkovits Gyula visszaemlékezéseit és írásait is tartalmazó Mi ketten című könyv több részletet közöl a művész családjáról és szombathelyi éveiről. Az adatok azonban néhol pontatlanok és hiányosak. — A szülőváros 1948-ban ünnepélyesen emléktáblával jelöli meg a művész szülőházát. 1959-ben nagyszabású Derkovits-ünnepség és -kiállítás erősíti a „honosítást”. A Vasi Szemle közli a beszédeket, beszámol az eseményekről, és felsorolja a kiállított Derkovits-műveket. Ebben a számban je- jelenik meg Kuntár Lajos Derkovits Gyula szombathelyi évei című kisebb tanulmánya, néhány adattal kiegészítve ismereteinket a művészről £s családjáról. 6. Derkovits Gyulának és családjának szombathelyi kapcsolatairól 1974-ben két tanulmány jelent meg Kuntár Lajos tollából. Derkovits és Szombathely. Életünk 12 151— 169.; Derkovits és szülővárosa. Vasi Szem- le/3. 422—433. A tanulmányok foglalkoznak az 1936-os kiállítással is, közölve ezzel kapcsolatban Tóth János és Derkovits Gyu- láné, valamint Oltványi-Artinger Imre levelezését is. 7. Derkovits Gyuláné: Derkovits Gyula visz- szatér. Szabad Vasmegye, 1948. február 13. 8. A félíves kiadvány karton borítója és belső címlapja azonos szövegű: „Az Első Dunántúli Képzőművészeti Kiállítás TÁRGYMUTATÓJA, 1926. január 25—február 4. Vasvármegye és Szombathely város Kul- túregyesületének Képzőművészeti Szakosztálya, a Szent Márton Céh rendezése (Szombathely, Kultúrpalota). Szombathely, 1936. Martineum Könyvnyomda RT.” 9. Az utóbbi időben Szombathelyen több sajtótermék Fábián Gyula rajztanár-író-fes- tőmű vésznek tulajdonította a Derkovits- kiállítás rendezését. Ezeknek az állításoknak semmilyen dokumentálása sem található, annak azonban igen, hogy az 1936- os kiállítást Tóth János szervezte, és Rad- nai Rezső rendezte. 10. A Vas megyei Levéltár Főispánt iratok- gyűjtőjében csak az iktatóban található bejegyzés. A 40. szám alatt a főispáni hivatalba január 9-én érkezett beadvány tárgya: „Dunántúli Képzőművészeti kiállítás védnökségére Kozma Miklós B. M. és Ostffy Lajos főispán felkérése”. A beadvány és elintézési módja nem található, így az sem tudható, hogy a főispán jut- tatott-e anyagi támogatást. 11. Vas megyei Levéltár (továbbiakban: (VamL.) Polgármesteri íratok. 610/1936. sz. 12. VamL. Alispáni iratok. 784/1936. sz. 13. Radnai Rezső: A képzőművészek „Szent Márton Céh’’-e nagyszabású dunántúli reprezentatív kiállítást rendez. Vasvármegye 1936. január 21. 14. Megnyílt a Szent Márton Céh dunántúli képzőművészeti Kiállítása. Vasvármegye 1936. január 28. 15. Tóth János beszámolója a kiállításról a Magyar Művészet 1936/4. számában. 16. VamL. Polgármesteri iratok. A város főszámvevőjének D 2534/1936. sz. felterjesztése. 17. VamL. Polgármesteri iratok. 3086/1936. sz. 18. Derkovits Gyuláné március 13-án kelt levelében értesíti Tóth Jánost: „A Gerenda- vivőkért járó 65 P-t a héten. Március 11- én délelőtt megkaptam.” 19. VamL. Polgármesteri iratok. 296/1936. sz. 20. Szepesházy Róbert, a polgármesteri hivatal tisztviselője által összeállított és 1937- ben kiadott Szombathely cím- és névtára című kiadvány a múzeumi képtár anyagának ismertetésekor a vasi művészek és alkotásaik felsorolásában Derkovts műveként egyedül a Körmenet címűt említi. E mű megvétele nem szerepel a kiállításról szóló dokumentumokban, valamint az sem, hogy kicserélték volna az önarckép pel, pedig ez valószínű, hiszen az 1959-es Der- kovits-kiállítás beszámolójában a Savaria Múzeum tulajdonaként „A Körmenet, ak- varell. Rudakat cipelő munkások, tus ecsettel’1 szöveg olvasható. Vasi Szemle, 1959. "II. köt. 67. 21. Oltványi-Artinger Imre február 13-án kelt levele Tóth Jánoshoz. 22. Derkovits Gyuláné február 15-én kelt levele Tóth Jánoshoz. 23. Lásd: Bárdosi Németh János: Utak_ és útitársak. Szombathely 1975. 561
