Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 6. szám - Takács Imre: Aszinkron, Fábián emlékére, Életfilozófia (versek)

4.

Engem az szeret, aki ismer. És: aki ismer, szeret. Égy középkori asztrológiai könyvecske ugyancsak azt állítja a Szűz jegyében születettekről, hogy „csak tartós kapcsolatban tudják megkedvelteim magukat.”

5.

— Tudod, hova menj? — kérdezte az elképzelt regény hőse az elképzelt regény hősnőjétől. A hősnő zavarba jött. — Ahova éppen akarsz — fűzte tovább a gondolatot az elképzelt regény hőse.

6.

Megáll két kóbor nőstény a kirakat-oltárok előtt (ez a fő,szólamom), mint a kóbor kutyák megállnak néha ,az éjszakában a részeg előtt — és a csapda ennyivel föl is épül.

Ugyanakkor mindenkinek fontos, hogy szeressék, a Kóbor kutyának a legfontosabb. Olyannyira magyarázza magát, mint aki tolmács nélkül idegen népek közt jár.

7.

Megtalálom a legérzékenyebb részét mindenkinek, ha ő is úgy akarja.

8.

Valaki mellém állna, de .ahhoz én is kellenek.

A kisestélyihez — de most már nem!

Kosztolányi megjelent frakkban,

Emerikusz Tulku afféle semmilyenben.

Persze, a Horthy-fcorszak! — hogy szakadt volna le az ég akkor is! Szállingózik a hó a térképemre; én igazi szegényből lettem igazi értelmiségi, saj átlag gondolkodó,

jó .tanárok nélkül egy ásóval, egy szál kitépett zsíros-fűvel, egy szál semmivel, szerelem fészke nélkül.

És ezt rakja mikroszkóp alá, aki ráér!

Osakhpgy a semminek — sajnos — semmi se lehet a .százszorosa.

9.

Agyonvert állapotból (névsorolvasás!) kevés szavam cikikan a miliőibe (fr. milieu) . . . Ö, kisasszony, fiatalúr-, azért adósodok el {magyar Verlaine),

mert örömet szereztem — kegyecskédnek, kegyednek — ügyességgel. .. ?

540