Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - Takács Imre: Aszinkron, Fábián emlékére, Életfilozófia (versek)
TAKÁCS IMRE Aszinkron í. ,,Gyűlölöm a uadvírdgos rétet . . (Sláger kánonban, vegyeskarra) A malom játékot megrajzoltam, a kukorica- és babszemek helyett parafa-korongokat fűrészeltem. (Kukorica itt nincs a (háznál, a babot a zsizsikek megették.) Leírtam, hogy „Ez is feledtet valamit, és valami elfeledteti egyszer ezt is.” Jó játszmáink voltaik a kislánnyal, de közbein a fekete retket is megreszeltem, . a szomszédasszonnyal székelykáposztát ettünk együtt. „Jöbbízű a falat, ha mindnyájan esznek .. (Arany János) A gyerekeknek a Gsipkerózsikát meséltem el. Fekvés után senkire se tudtam gondolni. 2. Almomban rákos voltam a iágyékomon, rettenetes f ájdalmak közben vágtak ki belőlem darabokat, műszereim félbevágottan fájtak. Mint az orvosi egyetemeken a műanyag testmodellek: metszetüket mutatták. Aztán egy másik orvos úgy nyilatkozott, hogy ez nem rák, a megmaradt részeikben lévő duzzanatok nem rosszind ulatúak, a halált elhalasztják. Föl nem ismert barátaim is főimentést kaptak az ítélet alól. Mondhatnám így: Az egész osztály. 3. Ma szikrázó beszélgetést folytattam egyik orvos-barátommal. A tizenkilenc megyeszékhelyet milyen magasra fölhúztuk, „MILYEN MAGAS” — és a kiürült zalai, vasi falvak gyérméktolensége a sdk városi gyermekkocsi perspektívájában ... Ez nem vo'lt jó. Az ÁBC-t így is elértem — még az utolsó percben — ennek a szilveszteri napnak az ellenére. A leves ízlett a gyerekeknek. A zsírbasült ikrumplit mind megettók, és hosszú idő után savanyúságot is lettek hozzá. A pulykamell mostanra sült meg. Az egyik gyerek oltotta el a gázt alatta. 539
