Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 5. szám - Márton László: A porladás határán, Balhivatás, balcsillagzatok

A palotagróf elsápadt. így szólt hosszú hallgatás után: — Isten engem úgy segéljen, tudtommal semmi hűtlenségben vétkes nem vagyok. Ha mégis, akár joggal, akár jogtalanul, vádoltatnám, tiszta szívvel nézek sorsom elébe.

A sok-sok hűséges együttlakomázó, mint a hamar megőszült pitypang megannyi bóbitája, szélrózsánk minden irányába szétszóródott. A palotagróf mereven bámult a schweinschádeli dombok tarlott lankáira.

JEGYZETEK

1) Füzéres virágzatú, hosszúkás levelű növény (Plantago). 2) Nem tudjuk, melyik növényre gondolt a szerző. A kecskerágó a mai magyar nyelvben papsapka alakú húsos, püspökiüa termést hozó cserje (Euonymus europaeus). 3) A növényt nem sikerült azonosítanunk. Talán a Cornus sanguineáról van szó. 4) Vagy a Calliopsis tinctoria nevű kerti virággal, vagy a Helianthus annuus nevű ipari haszonnövénnyel azonos. Minthogy ez utóbbi az 156J-as éve* végén került Mexikóból Európába, nincs kizárva, hogy a szerző a katángkóróra (Cichorium

intybus) gondolt. 5) Ernyős virágzatú cserje (sambucus), az alföldi táj kedvelt színfoltja. 6) a: illatos, piros vagy fehér virágú, csipkés szirmú kerti növény (Diantnus), b: fész-.

kés virágzatú gyógynövény (Matricharia chamomilla), népiesen kamillának is nevezik. 7) Ka- réjosan osztott levelű, nagy kék, lila, sárga vagy fehér virágú tavaszi évelő növény (Pulsatilla). 8) Vagy a liliomról van szó, ám ez a kápráztató szimbolikus aura miatt szentség- törés volna, vagy a margarétáról, ennek viszont a közepe sárga. 9) Veréb nagyságú hasznos énekesmadár (Parus maior). 10) Barkás virágú cserje (Corylus), leginkább Örményország

sarjerdőit kedveli. 11) Varjú nagyságú káros énekesmadár (Corvus frugilegus). A főidben turkál, ezért pofájáról a tollak lekopvák. 12) Ezek szerint már akkor sikerült keresztezni az almát a naranccsal. Meg is gyalulták őket. 13) Mesebeli szörny (Gypaetus barbatua

aureus), a párizsi Notre Dame oszlopfőin látták utoljára. 14) Az elbeszélőt ezen a ponton megcsalja játékos emlékezete. Nyilván közönséges farakásokra gondol. 15) Ez a faféleség (Prunus avium) termi a magyar nép ínyenc gyümölcsét. Szláv eredetű szó. 16) A közhiedelem szerint az erdő legjellemtelenebb madara (Cuculus canorus). Sajátos hangja van: .a nép úgy vélekedik, hogy annyiszor szólal, ahány évet élnek szeretteink. 17) Lásd az előző jegyzetet. 18) Mai olvasata: Magyar Nyelvőr, 38. évfolyam (1907). 129. old. 19) Mai olvasata: Nyelvészeti Füzetek, 46. szám. 39. old.

448