Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - P. Müller Péter: Megsokszorozódás és eggyé válás (Örkény István: Pisti a vérzivatarban)

) ban mindinkább előtérbe kerül Pisti felcserélhetősége, bárki mással való azonosít­hatósága. E folyamat betetőzését Rizi telefonbeszélgetése jelenti, ahol kiderül: „ahány Pisti van a telei on könyvben, mind én vagyok.” Vagyis az a létélmény kerül kimon­dásra, hogy „minden ember hasonlít a másikra, mindenki egyformán viselkedik, és egyre jobban efelé haladunk (...). Valamikor mindenki azt gondolja majd, amit a-kar, és akkor mindenki hasonlóan gondolkodik majd — a jelek szerint efelé halad a vi­lág.” (Andy Warhol) Hiszen ha Pisti mindenki, illetve mindenki Pisti, akkor már va­lóban csak úgy nevezhetünk meg valakit, ahogy Örkény teszi a darab szereplőlistá­ján: pistipistipistipisti. Bár a fenti probléma legélesbben a képzőművészet területén vetődött föl, az iro­dalom is érzékenyen reagált a jelenségre. Ennek elemzése külön tanulmányt igényel, itt csak felsorolok néhány művet a közelmúlt európai drámairodalmából, melyekben az Örkény által a Pistiben felvetett kérdések előkerülnek. Peter Handke: Kasper; Peter Karvas: A nagy paróka; Marin Sorescu: Hideglelés, Anyaöl; Slawamlr MroSek: Bűbájos éj, Próféták stb., stb. A tartalmi reagálások technikai következményekkel is jártak: így a modern drámairodalomban (és a regények között is) gyakori a párhu­zamos történetek és alakok szerepeltetése, a kultúrtörténeti utalások előtérbe kerülé­se. (Ez utóbbira példa a Pisti Biblia- és Tragédia-utalásrendszere.) A szerves világépít­kezés helyére pedig a konstrukció lép, és középpontba kerül a racionalitás-irraciona­litás kérdése. Ez utóbbi azonban már újra tartalmi elem. Éppúgy, mint a Pisti befejezése, amelyben (miután végigkísértük a főhőst az egyéni és társadalmi megpróbáltatások stációin) megjelenik előttünk a jövő .atomka­tasztrófa lehetősége. A „feltámadásban”, a végső bizakodásban azonban csak egy újabb paradoxont kapunk, hiszen Varsányiné (azaz Rizi) képében a jövőt és a múl­tat minduntalan felcserélő alak jelenik meg. A zárókép is a múltat, a II. világháborút követő időszak „hozott szalonnával egérirtást vállaló” túlélő 'kisemberét jeleníti meg jövőként. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom