Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: "Felséges Monárcha!..." - Bátor. Fejezet egy társadalomrajzból

években a család már évi 1515 igás és 645 gyalog robotot csikart ki a bátoriakból —, és a perben erre hivatkozik!

Ugyanakkor belekezdett a második stációba, a természetbeni szolgáltatások bevezetésébe: tized, dézsma, „ajándékok”. S ebben volt nagy segítségére az 1767-ben meghirdetett Mária Terézia-féle Urbárium, mely — 'ellentétben a közíhiededemmel — Magyarországon többet engedett a földesúraknak, mint amit korábban behajtott; de különösen sokat tett lehetővé a Károlyiaknak Bátorral szemben. Az úrbéri rendeletet Szabolcsban 1772-ben kezdték végrehajtani, s ekkor jelent meg a városban is a megyei előkészítő bizottság. Ez meghallgatta az uradalom tisztjeit, majd a várostól Kovács Mihály főbírót, Gál János, Baracsi Boldizsár és Bátor! Sámuel esküdteket, valamint Kis János, Ferge Mihály és Pál György lakosokat. A jegyzőkönyv az alábbi képet rajzolja a város jogi és gazdasági helyzetéről:

Bátor még mindig földesúr; saját határán káivül két pusztája '(kipusztult faluja) van, úgymint Kispiritbe és Bátorliget. Ezeket, mert megművelni nem tudják, időnként és részenként más helységeknek vagy módos egyéneknek haszonbérbe adják. Jól gondozott erdei vannak: Zónátos, Rosznyáros, DerzSi Csere, Apafája, Fiatalos. Kiművelésre ezeket is bérbe szokták adni, hanem a téli makkoltatás egyedül a város polgáraié. Bátoré, mint jogi személyé még 45 „embervágó” (amennyit egy ember egy napon le tud kaszálni, azaz körülbelül egy magyar hold) rét, valamint két száraz és egy vízimalom, meg fél évi italmérési jog. S ezek még mindig nagy előnyt jelentenek, mert jövedelmeikből fizetik a királyi dézsmát, a megye által kicsikart rendkívüli hozzájárulásokat, fedezik a városi kiadásokat: Károlyiak által kicsikart díjak, utak, hidak fenntartása, tiszteletdíjak, utazások, napidíjak stb ... — De van ezeken kívül négy száraz- és egy vízimalom, egyének tulajdonában, de ekkor már nem városi, hanem földesúri joghatóság alatt; s a három nyomásban használt szántóföldeken 188 telek, hozzá rét, legelő, konyhakert és szérű szükség szériát. Szabadságjogaiból élvezi még a harmincad-, a vám- és a révadók alóli mentességet. Négy országos vásár tartására van joga. Ezenkívül a felmérés időpontjában nem ad még kilencedet, fát, vajat, kap- pant, csirkét és tojást, valamint kevesebb robotot, dézsmát és ajándékot, mint más Károlyi birtokok — s jóval csekélyebbet, mint amit az Urbárium alapján majd kivetnek rá.

Ha a különböző felosztások szerinti számokat jól értelmezem, a városban ekkor mintegy százhetven család él, nem számítva az uradalmi tiszteket és szolgákat. Ez összesen talán kilencszáz személy városi polgár, s arra lehet következtetni, hogy nem élnek rosszul. Mint láttuk, a város vagyonából többféle költséget fedezni tudnak; földet ekkor még mindenki annyit fog, amennyit meg bír művelni. Szántóikon kevés búzát, sok rozsot, árpát és^ zabot vetnek, kukoricát, burgonyát, répát, tököt, káposztát és dohányt termelnék, belsőségeiken szilva-, alma-, körtefákat ültetnek, szőlővel és dinnyével foglalkoznak. A bőséges rétek és legelők, valamint a makkoltatás kedvez az állattartásnak. Van tehát ennivaló, sőt piacra is jut. Van ruha és lakás — de mindez a régebbinél, a középkorinál alacsonyabb fokon. Erre következtetek az ország általános leromlásából. Abból, hogy a Kárpát-medence úgy általában az iparosodó Ausztria és Csehország gyarmatává süllyedt. Hogy Bátor maga is csak árnyéka régi önmagának. De erre következtetek az iparosság eltűnéséből is. Hogy mennyi van ekkor a városban, s hogy van-e egyáltalán, azt a kimutatásokból nem tudjuk meg, mert az Űrbéri Tabella, azaz, a telek utáni adóztatás rójuk nem vonatkozott. Hanem támpontot nyújt az, hogy újabban nemcsak a környék lakói szerzik 'be másutt az iparcikkeket, hanem a helyi lakosok is. A sovány bátora földeket az első osztályba sorolták, telkenként 28 magyar hold járandóságot állapítva meg, s hozzá 12 embervágó rétet, meg egy pozsonyi mérő belsőséget. A 123 íöldmívelő jobbágycsaládnak mindössze 64 egésztelket állapítottak meg jogosnak, s hozzá összesen évi 3373 igás és gyalog robotot, 123 forint árendát, 64 öl fát, 64 icce vajat, 129 kappant, 129 csirkét meg 778 tojást róttak ki!

Ez már jobbágyi állapot. S hozzájön még, hogy az uraság ebben az időben belekezdett a harmadik stációba: támadja a kiváltságokat! A fél évi kocsmáltatósi jogot