Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 12. szám - Kabdebó Lóránt: Sorsfordító pillanatok (beszélgetés Jánosy Istvánnal)
Sorsfordító pillanatok JÁNOSY ISTVÁNNAL BESZÉLGET KABDEBÓ LÓRÁNT* Jánosy István költészete a háború után lett ismertté, a felszabadulás utáni irodalmi életben. Az akkori folyóiratokban (Magyarok, Válasz, Űj- hold) egy sajátos hangú, a kísérteties álomvilágot költészetbe átmentő költészet vált ismertté. Nemrégen maga a költő egész életművét Az álmok kútja végtelen 'című költetében foglalta össze, ezzel a köteteimmel is jelezve legsajátosabb verseinek jellemző tulajdonságát, az álomra való visszautalást. Hadd kérdezzem meg, hogyan születtek meg ezek a sajátos, egyedi versek? A Fasori evangélikus gimnáziumba jártam. Legemlékezetesebb tanáraim voltak mindenekelőtt apám, akinek nyelvi ismereteim alapvetését köszönhetem avval, hogy kérlelhetetlenül belémverte a latin grammatikát. A fizikát Mikola Sándortól tanultam, a matematikát Renner Jánostól. Mindkettőt hálával és csodálattal emlegetik egyes világhírű atomfizikusok. Irodalomra Klaniczay Sándor és Kerecsényi Dezső tanított, ez utóbbi megtudta, hogy titokban verseket írok, felszólított, hogy olvassam fel őket. „Nincsenek nálam”, — hazudtam, ő rögtön átlátott a szitán: „nem igaz, minden valamirevaló költő magánál hordja a verseit”. Így fel kellett olvasnom őket egy kis noteszból. „Mutasd”, — kérte el a noteszt. „És a többi vers?” — kérdezte. „Nincs több”, — feleltem. „No, akkor nem fogsz versekből megélni”. Azt hiszem ez a jóslata be is vált. Verseket Arany és Babits bűvöletében írtam, keményen kikalapáltam a formát, szonetteket, kanzonékat, antik strófákat, elég ügyesen, de sose gondoltam arra, hogy valaha is költő leszek. Ekkor még minden érdekelt, antik nyelvek, történelem, természettudomány, filozófia, vallás, pszichológia, fogalmam se volt, mi lesz belőlem. De már kisgyerek korom óta voltak, ha nem is gyakran, furcsa álmaim. Olyan izgalmas cselekményűek és kerekdedek, mint egy antik novella. Néha meg olyan megrázóak, szívbemarkolóak, mint egy Dosztojevszkij lélekdráma. Ezekből születtek azután az álom-verseid? Lássunk közülük egy részletet. 1942-ben írtam a következőket. Ez részlet az első álom-versemből. Alomvízió címen közöltem jóval később. * A Magyar Rádióban 1985. július 15-én elhangzott beszélgetés átdolgozott változata. Szerkesztő: Dénes István 1092
