Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: "Felséges Monárcha!..." - Bátor. Fejezet egy társadalomrajzból
évszázados szüntelen pusztulásra például, mely Nagyvárad török elfoglalásától a Rákóczi-szabadságharc végéig tartott a magyar föld tetemes részén. S valóban: az ország lakossága 1720-ban körülbelül fele annak, mint amit Mátyás idejére becsülni szokás, de ennél sokkal nagyobb a csökkenés a bányászat, ipar, mezőgazdaság és kereskedelem terén, s ezekkel együtt pusztultak útjaink, csatornáink, romlott vizeink hajózhatósága. Vagyis a török hódoltságot, illetve, távolabbról az ozmán európai térnyerését okolni teljesen helyes, ha észrevesszük, hogy ez voltaképpen csak következmény. Az eredendő ok, hogy a Középkor és Űjikor fordulóján Európa gazdasági súlypontja kikerül a földrész közepéből, Nyugatra helyeződik, s így a Kárpát-medence is elveszti az a gyűjtő 'és elosztó szerepet, mely Kelet- és Belsőeurópa ősi közlekedő vonalain reá jutott a római birodalom bukása után. Okok és okozatok összefonódnak e folyamatban: Európa tőlünk nyugatra eső része azért erősödik gazdaságilag, mert a szeldzsuk, majd ozmán hódítások megszaggatják a Keletre vezető útvonalakat, s Nyu- gat-Európa kénytelen saját lábára állni. Ennek következtében viszont először elgyengül Bizánc, majd el is esik a török csapásai alatt. Ezután következik a Magyar Királyság — s Nyugat-Európa ezzel végképpen el van vágva hagyományos kereskedelmi útvonalaitól. Hanem rátalál Amerikára, át az Óceánon, 'és sohasem látott gazdasági, kulturális, társadalmi fellendülés veszi kezdetét. Olyan, hogy mire Magyarország megszabadul a töröktől, Európa gazdasági, politikai s vele hatalmi térképe teljesen átrajzolódott: a központok immár nem a kontinens középső részén vannak, s a fő tápláló, közlekedő csatornák többé nem keleti, hanem nyugati irányba vezetnek, az Újvilágba ... Mint az előző fejezetben már utaltunk rá, az ókori eurázsiai kultúrköröket vizsgálva azt látjuk, hogy az egyes területek .gazdasága, műveltsége, társadalma a többivel még akkor is szerves összefüggésben fejlődik, ha ez a szervesség időnkén ellentétékben, háborúkban, hódításokban nyilvánul meg. Így láthatunk a Krisztus előtti korszakokban egy tájanként, országonként, kultúránként különböző, de voltaképpen ösz- szefüggő civilizációt Eurázsiában. Persze, elzáródások is vannak, mindig: Japán, Kína, Dél-India, stb. Ezeken a helyeken sajátos kultúra fejlődik, de egyúttal gazdaság és társadalom le .is hanyatlik, éppen a szerves kapcsolatok megszűnése miatt. Nos, szerintem ilyen elzáródás következett Európa Nyugatára is a középkor végén. Elzáródás Eurázsia több részéről, s ez ösztönözte az újkori európai keresztény fehér civilizáció .kialakulását — de, hogy nem hanyatlott le, hanem példanélkülien fölvirágzott, annak oka, hogy utat talált egy másik kultúrkör, az amerikai felé. Ez a \folyamat, persze, más tényezőkkel 'együtt, nagy mértékben járult hozzá az „ősi központ” eljelentéktelenedéséhez: Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia, Belső-Áz&ia elveszti gazdasági, kereskedelmi fontosságát, s hajlok arra, hogy végeredményben a Török Birodalom banyatlásának is ez az alapja. Ugyanakkor az orosz és ukrán, porosz és lengyel, valamint magyar, osztrák és cseh területeken létrejövő úgynevezett második jobbágyság is azért következik, mert a régi Kelethez kapcsolódó szálak (együtt magával az ősi Kelettel) elsorvadtak, s jócskán vesztettek gazdasági jelentőségükből, kikerültek a mozgás, a pezsgés, a fejlődés köreiből, minélfogva a termelés ,a tőfcebép- zés egy korábbi, fejletlenebb formájához kellett visszatémiök. Sőt megfontolandó, hogy ez a második jobbágyság Közép-Európa egyes területein tulajdoniképpen első vagy majdnem első volt, mivel a középkori gazdaságban nem szükségei tetett a parasztság olymérvű megkötése, mint a korábban szegény Nyugaton — Bátor középkori történelmének vizsgálata mindenesetre ezirányba mutat. Nos, ezek azok a folyamatok, melyeket mi magyarok általában sem értünk abban az időben, s így persze, hogy nem értik a Károlyiak sem. <5k, együtt főúri társaikkal, azt látják csupán, hogy Ausztriában és Csehországban ipar van, jó mezőgazdasági kultúra, nálunk pedig elsivatagosodott pusztaság. S látják azt is, hogy állandó harcot kell folytatni az úgynevezett Habsburg örökös tartományok kereskedelmi előjogai ellen — de azt már nem 'tudják, mert csak a XIX. századiban kerülnek elő a vonatkozó bizonyítékok, hogy a középkorban ez még éppen fordítva volt: osztrákok és csehek sínylették a magyar kereskedelmi fölényt. Híjával vannak azon ismeretnek is, miszerint 100
