Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - Dedinszky Erika: repülőn (vers)
DEDINSZKY ERIKA repülőn 1. most megdől eloldalog kínlódva helyrebillen majd ijedten felpúposodik a szemhatár jóízűt kanyarít a gép a felhők kenyeréből és még mielőtt nyomába iramodhatna a rendőr légörvény határok klímák hálójából kiszakadva tejiszínű fénybe merül megnyugszik olajos orral mormog északiránt vízhatlan keleti hiedelmektől tűzálló nyugati (báb)szemekig szállít a szárnyas híd a lassan több mint tíz éve lihegő szócső berekedt panaszos szappanbuborékot ereget már csak a fehérbohóc-tolmács sírósra mázolt szája egy hete sincs hogy bőröndöd nevetve a lábam elé kattintottad s mozdulatod: mályvalila régmúlt dagad a fényképalbum gyors tájakhoz szélben tenyér-tölcsérből kiabáló arcokhoz kuttna mari melletted (hévvel magyarázol) utolsó útját kopogó lépteihez erkölcsös éjszakák 'bíbor házaiban torz törpe kalimpál fémesen (mozgóképszínházaink hőskorában ne feledjük! gyakorta a vászon mögé telepedett a kevésbé tehetős: csillagait így jóval olcsóbban noha jobbról-,balra látta) hámlasztanak bizony a világok fölött oda s vissza süvöltő utazások szirmaira szedik a rózsát, vagy hegyes bimbóvá sodorják újra éneim ruhásszekrényét divatékszereit teljes udvartartását percenként növöm ki (volt idő s volt ország nemde abuladze? hol az effajta állhatatlanságért szamáron háttal vitték a feketesapkás fakó hóhérok eszeveszett hím-szokásjog éhes karmai közt a sárral ürülékkel méghaj igáit asszonyt és egyre tompábban vert a harang bégettek a barmok ahogy közeledett a szakadék) van úgy ma is még hogy kisebesedik az újat kiáltok szája és ideggáz gomolyog a súgólyukból 13
