Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI MAGYARORSZÁGON: - Árpás Károly: Az észt nemzeti megújulás (tanulmány)
zsoázia nem azért veri szét a balti német autonómiát, hogy helyébe észtet hozzon létre; az autokrata vezetés nem engedhet meg ilyen bizonytalan státust ilyen fontos stratégiai helyein (a finnt is fel akarják számolni), és az észt nép sem volt előkészítve, nem értette jelentőségét, nem fűződött hozzá anyagi érdeke. Kudarcot vallott már csak azért is, mert a „jó” cár 1881. március 1-én terrorakció áldozata lesz, s utódja, III. Sándor egészen más eszközöket kíván alkalmazni. A POLGÁRI NEMZETÁLLAM IDEOLÓGIÁJA HELYETT KULTÜRIDEOLÓGIA JEGYÉBEN (1881-TÖL A SZÁZADFORDULÓIG) „Hazám! látni vél e lélek: Azzá fiaid tehetnének ...” (Lydia Koidula) A gazdasági fejlődés tendenciája csak annyiban változik, hogy nem a szabadverse- nyes kapitalizmus jellemzői erősödnek, hanem a beilleszkedés kényszere a birodalomban kialakuló imperializmus keretei közé. Az ezirányú fejlődést erősíti, hogy a termelés központi irányítása nő, az észt burzsoázia önállósodási törekvései kudarcba fulladnak. Legékesebb példa erre az észt Linda kereskedelmi hajótársaság esete. A részvénytársaság ötlete Eslon tallinni kereskedőé. Kapcsolatai segítségével 1879-ben alapítási engedélyt kap. A tőke koncentrálása gyorsan megtörténik, 2 év alatt 200 000 R jön össze. A cél az lene, hogy a társaság hajóin bonyolítsák le a kereskedelmet. Az évtized szoros versenye a birodalmi és a német burzsoázia győzelmével zárul: a Linda 1893-ban csődöt jelenít be. (A dátum furcsán egybeesik a Tollforgatók Társaságának feloszlásával.) A mezőgazdaságban kettős folyamat játszódik le. A népesség megreked, s az élőmunka elterjedtsége hátráltatja a kisüzem és a nagyüzem gépesítését (igaz, a paraszt- gazdaságok a tőke- és hitelhiány mellett adósságokkal küszködnek — földjeik nagy részét részletre vásárolták). Másrészt a gazdák különféle szövetkezési formákkal élnek, hogy fel tudják venni a versenyt a kapitalista nagyüzemmel. A mobilizáció lelassulását a népesség megoszlása mutatja: még mindig a mező- gazdaságból élők túlsúlya a döntő. A védekezés igénye a birodalmi burzsoázia nyomása ellen közelíti egymáshoz az eddig egymástól el távolodókat. A közös érdekek megfogalmazása a jelentősen megnövekedett értelmiségre vár. A russzifikációs és autokratikus nyomás idején e nézetek nem jelentkezhettek a gazdaságtan, a filozófia, még kevésbé a politika terén — a hagyományokat folytatva kulturális-műveltségi síkra kerültek. A torzulások oka az előbbiek mellett a tömegek forradalmasodásában is keresendő. Az egység szükségszerűsége egyszerre jelentkezik minden szinten. E szakaszban ismét kérdésiként merül föl: ki vezessen és milyen irányban. Ez időre megtörtént a nemzetváltás, a polarizálódás küzdelmei bemutatták az egyes csoportnézetek lehetőségeit. Az esztofilek napja leáldozott. Régi vezetői letűntek, s nincs meg már .az az orosz vagy német hatalmi csoport, amely közvetítőként használná. A Pétervári Hazafiak Köréből egyedül Köler maradt az udvar közelében, befolyását elvesztette, s a keményedé politikai vonal láttán (néhány sikertelen próbálkozás után) a művészetbe menekült. Kreutzwald 1882-ben meghal, Koidula Kronstadtban eltemetve a magánnyal és a mellrákkal küszködve írja hazafias, publikálhatatlan verseit 1886-ig. A tallinniiakat erősítő Veskét, aki 1882—86 között a Tollforgatók elnöke is. a kormány 1886-ban Kazanyba, az ottani egyetemre nevezi ki. Pedig európai tapasztalataival, radikális meggyőződésével ő lehetett volna az új vonal kidolgozója. Jann- sen szelleme kihunyt, politikai hibáinak örökségével Harry sem tud megbirkózni, ő is visszavonul a politikától. 1881-ben Jakobson diadalmaskodik, megválasztják a Tollforgatók elnökének. Ám sikerét nem tudja kiaknázni; távlati politikai eszméi kidolgozatlanok, egyesítő tervei teljesülhetetlenek maradnak: 1882-ben egy hirtelen beteg906
