Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 10. szám - A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI MAGYARORSZÁGON: - Árpás Károly: Az észt nemzeti megújulás (tanulmány)

dési gondolat felvetőjének tekintették, -nos, azoknak kevés volt a napi politikától mentes népiessége és sóik volt az életút tisztasága.

Hurt kiválásával J-annsen meggyengül, a támadások során nem tud maga elé mindenki által elismert személyt állítani. Hurt Kreutzw-aldhoz közeledik. Etikai nézeteik azonosak, félreállása egyszerre jelent viszatérést a felvilágosodás és a romantika nézeteihez, valamint felkészülést a jövőre. Győzelemhez segítik Jalkobsont, de önállóak maradnak, nem kötelezik el magukat egyetlen csoport, egyetlen eszme mellett sem. ök ismerik fel először a jakobsoni politika akaratlan és észrevétlen megnyíló zsákutcáját. Kreutzwald kora, később halála Hurt vezető tulajdonságait egyre jobban kiemeli. A férfivá érő lelkész-tanár otapää-1 magányában a néprajztudomány mellett új eszmerendszer kidolgozására fordítja tehetségét.

Meg kell említeni az európai egyetemeket és országokat megjárt Jannsen-fiú, Harry Ostsee-tervezetét. Lényegében azt tartalmazta, hogy a két kormányzóságot egyesítsék. Az Itt élő németek, lettek és az észtek, egyenlő joggal és részaránnyal vennének részt az autonómia megőrizte Landtag ülésein, s az autonómia jogaiból egyenlően részesednének. A németek soknak találták -a követelést, a hangadó -észt körök kevésnek (hisz épp az észtek elkülönülésén volt a -hangsúly), az orosz autokrácia félelmetesnek — a nemzetiségek együttműködése a szeparatizmus alapja. Így a terv a 19. századd tervezetek sorsára jutott.

Az egység felbomlása már az 1. hazafias beszéd elhangzásával várható volt. Jannsen belátta, hogy Jakobson önálló vonalat fog vinni, maga mögött tudva a Péter- vári Hazafiak támogatását. A beszédek kiadására válaszul Willigerode elbocsáttatta Jakobso-nt. Jannsen sszívesen engedett — Jakobson a Koidul-a rendezte első észt színházi előadás kritikájában személyeskedő hangot ütött meg. Jakobson Jannsen 1871-es finn útjára időzíti első támadását, amellyel megrendítette Jannsen erkölcsi hitelét. Ennek következtében Jannsen az alakuló Észt Sándor-dsfcola Főbizottságában nem szerzi meg az elnöki posztot. Jakobson laphoz jutását a balti-német erők -megakadályozzák. A 72-es év hozta, -hogy J-annsen a Toliforgatók Társaságában sem jut vezetéshez. Hurt megválik J-amnsentől és Otapääba költözik. Jakobson 1873-tól újabb támadást indít, járja a kormányzóságokat. 1875-ben Hurt egyszerre elnöke a Vanemuiné- nek és a Tollforgatóknak, de egységesítő kísérletei eredménytelenek. Tallinnban észt nyelvű egyházi lap indul. Jakobson kormánylaipokban támadja a német privilégiumokat és a németekkel paktáló Jannsent. 1876-ban Kuressaarében megalakul a Ka- levipoeg Észt Társaság — újabb csoportok távolodnak el Jannsen-től. 1877-ben Tartu Eeesti Seitunk címmel észt nyelvű lap jelenik meg, a közbülső és az udvari nézeteknek ad hangot, veszélyes versenytársul az Észt Postásnak. 1878-ban Jakobson is laphoz jut. 1879-ben egy újabb Dalosünnep szervezésével Jannsen kicsikarja, hogy vezető szerephez jusson. Megjelenik Hurt történeti munkája. Az ekkor jelentkező nyelvész és kul-túrpolitikus M. Veske Jakobson mellé áll (nyelvtanában -pedig a tallinni nyelvjárást részesíti előnyben). Kiadják Bomhöhe n-ém-eteltenes utóromantikus regényét, amely óriási sikert -arat. Sikertelen merényletet követnek el Jannsen ellen, s ő meglovagolja a hatást. Eltávolítja a Pürnui Postás szerkesztőségéből Jakobson szövetségesét: L. Subu-rgot, a Jannsen-családdal, különösen Koidulával el-lenszenvező írónőt. Az év végén betiltják a Sakalát. Megrendülnek a Kolerák is, -kényszemyugdíjazzák Ph. Karellt, a cár észt háziorvosát. Az 1880-as év a nagy várakozásoké. Hurt Péter- várra költözik. A Sakala ismét megjelenik, több mint ötezer előfizetővel. Erősödik a harc Jannsen és Jakobson -között. Világosság címmel a kuressaareia-k új -lapot indítanak. Tallin Dalosü-nnep színhelye lesz — azok rendezik, -akik tavaly nem voltak hajlandók részt venni a J-annsen által -rendezetten. H-a-rry Jannsen ismerteti Qstsee-ter- vét. A kavargást széd-í-tővé teszi Jannsen agyvérzése és bénulása. 1881 egy közös akcióval i-ndul: a különböző csoportok megegyezve petícióval fordulnak a cárhoz az etnikai egység rendeleti úton történő -létrehozásáért. Ez lehetett volna a polgári nemzetállam létrejötte»felé az első tényleges lépcső. Am ez a petíció n-em -érheti el célját. A balti bárók ellenzik, 'mert tartanak a nagyobb számú észtek -egységétől; a birodalmi bur905