Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI MAGYARORSZÁGON: - Árpás Károly: Az észt nemzeti megújulás (tanulmány)
lom, amely az ipari és társadalmi forradalom erőit akarta megzabolázni, elfojtani, megsemmisíteni mór inem tudta, de létezésével eltorzította az észt nemzeti megújulási mozgalom kifutását. A nemzeti megújulás a polarizáció ellenére mozgalomként — különféle szervezetek laza szövevényeként létezik. A területi dalosköröket a Vanemuine fogta össze, a helyi gazdaköröket a tartui Észt Gazdák Társasága (Jamisen, 1870), a színjátszó csoportok Koidula 1870-es tartui kísérletét követik, és 1871-ben Tartuban megalapítják az Észt Toliforgatók Társaságát. A Sándor-iskoia 70-es évek elején alakuló Főbizottsága a mozgalom tényleges vezető szervévé növi ki magát. A bizottságon belül éles viták és súlyos presztízsharcok folytak a részérdekeket képviselők között, amelyből a Hurt-vonal került ki győztesen. E bizottság fontosságát a következőkkel érzékeltetem: a Sándor-iskoia Főbizottsága magának tartotta fenn az észt nyelvű középiskola szervezési és anyagi ügyeinek intézése mellett a nevelés, oktatás fölötti döntésbe, a kulturális életbe, a kultúrpolitikába (és a politikába) való beleszólás jogát. Döntéseit támogatta az Észt Gazdák Társasága, a Vanemuine és a Toliforgatók Társasága, ezek közvetítésével az észt társadalmi élet minden szintjét és minden szervezetét befolyásolhatták. A Főbizottságon belül pedig többnyire a lapok köré szerveződő csoportok — vezetőik, a szerkesztők nézeteit követve — a főbizottsági befolyás megszerzéséért vetélkednek. Az esetlegesen ellenzékbe szorultak soha nem a formát, hanem a hegemóniát megszerző csoportot igyekeztek minden eszközzel lejáratni. Az irodalom jelentőségét és nagyságát nem az esztétikai értéke szerint mérik, hanem azon, hogy mennyire támasztja alá, szolgálja ki a vetélkedő csoportok érdekeit. Hasonló szerepe lesz a tudománynak és az oktatásnak is. Ez a torzulás háttérbe szorítja, elkendőzi a valóságot. Egyre inkább az etikai alapon álló, önálló eszmével nem bíró taktikai, hírlapi csatározások kerülnek előtérbe, a valóság gazdasági és társadalmi kérdései megválaszolatlanok maradnak. Az alig milliós népességű, önálló jogokkal nem rendelkező, megosztott területen élő kisebbségi és veszélyeztetett nemzetiségi iléte tudatában élőktől nem várható el, hogy hogy kesztyűt dobjanak az uralkodó és elnyomó nemzet vezetőjének arcába. Az állandó kényszerű kompromisszumok devalválják a tömegek előtt megkötőik erkölcsi tőkéjét. A szürkülést, a meghunyászkodást, a kompromisz- szumokra való hajlamosságot pedig erősíteni fogja a munkásosztály politikai jelentkezése. Korszakunk végén az osztálybéke, a nemzeti egység lesz a jelszó. Az asztofilek átrendezik soraikat. Tudósaik tartózkodnak a politikától, így a közélet szintjén a baltimómet papság kerül előtérbe. Jannsenék azért vélik ezek vezetőit alkalmas szövetségesnek, mert mögöttük sejtik a balti nemességet, azonos vallási közösséghez tartoznak és jó a személyi kapcsolat közöttük (Willigerode). A tárgyalások, a támogatás azonban nemcsak Jannsen és csoportja vezető szerepének elismerését jelenti, hanem politikai nyomást is: mit tartalmazzon a lap, ,kik legyenek a munkatársai stb. A politikai nyomás korrumpálódással folytatódik, s ez az erkölcsi züllés nem is Jakobson pamflettjekor válik nyilvánvalóvá, hanem akkor, mikor a csatározásokban Jannsen mellett sorakoznak fel a balti-német újságok. Ám ahogy nyilvánvalóvá válik Jannsen német orientációja, úgy veszíti <el befolyását az észt közéletre, s ezzel párhuzamosan egyre inkább szorul háttérbe az esztafilizmus utolsó nemzedéke is. Az új balti-német koncepciók — akár konzervatívak, akár liberalizálok — egyben megegyeznek: akár az autonómiát is feládozzák, de megakadályozzák a születő észt burzsoáziát céljaik elérésében. S teszik ezt akkor, amikor a leghatalmasabb súllyal fog nehezedni az erőszakos asszimilácó és integrálás politikája a feisnépekre. Nem csoda, hogy az oroszosítás meg tudja lovagolni majd a fellángoló németeUenességet. (A nemesi politika lényegének és távlatának felismerése egyik jele Jakobson politikai éleslátásának. Kár, hogy ez a meggyőződése a szlavofil és nyugatos kapcsolataiból sarjadt.) Jannsen alig körvonalazott rendszere a vallásos meggyőződésen alapult. Tudta, hogy olvasói a Bibliából tanultak meg olvasni. Gazdasági, politikai nézetei Snellmann hatását, illetve a német liberalizmus ismeretét mutatják. Politikai gyakorlatát kiadói 903
