Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 9. szám - Kövesdi János: Hagyomány és folytonosság a magyar zeneművészetben - interjú Kedves Tamással, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának igazgatójával

Mintha Liszt Ferenc szelleme nem volna élő, mintha Bartók Béla művészete, tudo­mányos munkássága nem hatna jelenleg is. Ogy gondolom, ha teljesen leegyszerű­sítve a kérdést, elfogadnánk azt a felületes megállapítást, miszerint -Kodály eszmei hagyatéka jelenti a magyar zenei élet alfáját és ómegáját, akkor súlyosan téved­nénk. Másrészt pedig a Kodály-hagyomány értelmezésében is számos helytelen és veszélyes nézettel találkozhatunk. A tisztánlátás érdekében hadd hívjam föl a fi­gyelmet -egy tanulmányra, amely 1900-ban egy fiatalember jegyzeteiként látott nap­világot, s -a centenárium alkalmából ismét megjelent. A 18 éves Kodály Zoltánnak a Pázmány Péter Tudományegyetemen írott jegyzetfüzetéről van szó, melyet Üjfa- lussy József professzor most jelentetett meg. A Kodály-koncepció tömörebben és tö­kéletesebben megfogalmazva semmilyen más forrásból nem ismerhető meg, mint éppen a tizennyolc éves Kodálytól. Az egész életmű voltaképpen ennek a tömör megfogalmazásnak a -részletes kibontása. De ha már Liszt, Bartók és Kodály eszmei hagyatékáról beszélünk, -hadd hívjam fel a figyelmet egy lényeges mozzanatra. A magyar zenei életben a felszabadulás után egy ideig -kettősség uralkodott; 1956-ig nagy volt -az elzárkózás századunk zenéjének irányzataitól. A zeneszerzői -tevékeny­ségben éppen ennek -következtében áll -be 1956 után robbanásszerű változás, s ez abban mutatkozott meg, hogy a zeneszerzőik széles köre megismerte az új bécsi is­kolát (Alban Berget, Webernt, Sohönberg-et és másokat) -ami jelentős hatással volt al­kotótevékenységükre. Hatalmas alkotói tett volt 1959-ben Szervánszky Endre Hat zenekari darab ja: szinte országos detonációként hatott a zenei életben. S mindehhez hozzá kell tenni, hogy -az 50-es évek végétől hatalmas mértékben megnő -a nagyvilág iránti fogékonyság. Ezek a tényezők együttesen eredményezték, hogy az utóbbi húsz­huszonöt évben -a nemzeti tradíciók őrzésének kérdése új értelmezést kapott. -Felme­rült a kérdés, vajon lehet-e -írni nemzeti zenét kortárs nyelvezeten, vajon megma­rad-e a -nemzeti identitás zenei megfelelője, vagy pedig valamiféle zenei -eszperantó jön létre, egy olyan általános köznyelv, amely semelyik nemzethez sem köti a zene­szerzőket. Ezért érzem nagyon szükségesnek, hogy próbáljunk gondolkodni gyöke­reinkről, eszmei tradícióinkról, hogy érthető lehessen múltunk, jelenünk s a jövőnk. Hogyan értelmezi ön a zenét mint művészi megnyilatkozást? Nos, gyakran megesik, hogy a zenéről elméleti síkon gondolkodunk vagy -beszélünk, zenén a -műzenét értjük, kizárólag a koncerttermekben elhangzó zeneművészetre gondolunk. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy én -most a zenéről a -legtágabb ér­telmezésben kívánnék szólni. Ez -azt jelenti, hogy zenének nevezem a parasztdalok­tól kezdve a oigá-nymuzsikusok vendéglátóipari szórakoztató zenéjén át a pop- és egyéb műfajok zenéjét, tehát mindazt, ami funkcionálisan beleépül -a társadalom valamely rétegébe, de zenének nevezem a -gépek segítségével közvetített zenét -is, ami körül szüntelen esztétikai vita folyik. Viagyis -a zenét általános kommunikációs rend­szernek tekintem, amely emberi lényeget -képes hordozni, az ember lényegi tulaj­donságait jeleníti meg. A zene társadalmi funkcióival kapcsolatban elsősorban azt szeretném kiemelni, hogy -a zene nem csupán zeneművészetként létezik, hanem a nevelés legfontosabb -eszköze is évezredek óta. A zeneművészetnek az ifjúság er­kölcsi arculata kialakításában — -közismerten — mindig jelentős szerepet tulajdo­nítottak. (Erre a gom-doiatra Kodállyal kapcsolatban vissza -kell majd térnünk.) És a zene egyéb funkciói? A zene társadalmi-politikai összefogó erőt, ideológiai jellegű tevékenységet is jelent. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy a liturgikus zenének -a szertartásokat kísérő magas rendű művészi alkotásai vagy -akár a különböző társulások, például a szabadkőmű­ves páholyok dalai, a különböző katonai zenék mind-mind társadalmi funkciót töl­töttek és töltenek be, e társadalmi funkciókban van rendeltetésük. De zenét h-asz­839

Next

/
Oldalképek
Tartalom