Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós - Életrajz (1908-1948-ig)
professzorral való találkozásuk alkalmával: ha nem tud Prae-nyelven beszél angolul, akkor nincs értelme megszólalnia. Egy hatalmas szürrealista kiállítást is megnéztek ekkor, ismét minden látvány és élmény extázisba hozta. így az utazás valódi célja, mint már számtalan esetben, most is meghiúsult. Ahogy az író vall erről: „. . . a terv vízbe esett. Lektorság helyett újra bebarangoltam fél Angliát: lángoló ’rögeszméim’ továbbra is a katedrálisok maradtak.”58 Életrajzi adatok 1908. június 2-án született Pesten, a VI. (ma XIII.) kerület Lehel utca 8/a. számú házban. 1914 Budára költöznek, az I. kerület Enye- di u. 11/a. I. em. 1. számú lakásba. 1914—1918 Első elemistaként a Werbőczi utcai, második osztálytól az Attila utcai iskolába jár. Édesapja a világháborúban frontszolgálaton. 1916 Nagyapja meghal. 1919—1926 A Werbőczi Gimnázium tanulója, a Mária Kongregáció jegyzője, majd prefektusa 1925 Szüleivel részt vesz a szentévi zarándoklaton. Velence, Róma, Firenze, Assisi, Nápoly, Pompei. 1926 ,,A cigány alakja a magyar irodalomban” című dolgozatával megnyeri az országos irodalmi versenyt. Vajthó László bevezeti a Napkelet szerkesztőségébe. Felveszi írói nevét. 1926— 1931 Egyetemi hallgató, angol—franciamagyar szakos tanárjelölt. 1927— 1929 A Napkeletben rendszeresen jelennek meg cikkei. Barátságot köt Szérb Antallal, Halász Gáborral, Hamvas Bélával, Kerecsényi Dezsővel. 1928 Megismerkedik Eppinger Dórával. Grósz Emil professzor megoperálja a szemét. Édesapjával bejárja Európát. Elkezdi írni a Prae-t. 1931 Doktori disszertációja: Realitás és irrealitás viszonya Ben Jonson klasz- szikus naturalizmusában. Október 19. házasságot köt Eppinger Dórával. 1931— 1932 Egyéves angliai ösztöndíjat kap, hogy doktori disszertációját tovább fejlessze. 1932— 1939 A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban tanár. 1932 Feleségével az I. kerület Derék u. 21. fdsz. 1. számú lakásba költöznek. Megszületik lányuk, Marion. Németh Lászlóval barátságot köt. Befejezi a Prae-t. 1934 Megjelenik a Prae. 1935 Megjelenik Az egyetlen metafora felé. 1935—1936 A Magyar Külügyi Társaság pályázatát megnyeri, ezért 3—4 hetes genfi úton vehet részt. A Füsi József és Horváth Béla által alapított Mikes Kelemen Akadémia tagja. írásai jelennek meg a Válaszban. 1936 Megjelenik a Fejezet a szerelemről című regénye. 1937 Itáliai utazás, Tintoretto kiállítás, Orpheus tervek. 1939 Pofonüti egyik tanítványát, ezért áthelyezik az óbudai Árpád Gimnáziumba. Előfizetési felhívás a Szent Orpheus breviáriuma című készülő műhöz. Megjelenik a Széljegyzetek Casanovához című részlet, amit a Magyar Királyi Törvényszék elítél vallásgyalázás és közszeméremsértés miatt. Megjelenik a Fekete reneszánsz című második Orpheus-füzet. 1939—1948 Az Árpád Gimnáziumban tanít. 1940 Megjelenik az Eszkoriál. 1941 Megjelenik az Europa minor és a Cynthia című részlet. A Magyar Csillagban rendszeresen jelennek meg cikkei. Megtámadja Kerényi Károlyt a Mítosz mítosza című cikkében. 1941—1945 A Magyar Csillagban, az Ezüstkorban és a Magyarokban jelennek meg írásai. 1944— 1945 Légoltalmi szakaszparancsnok a Várban. 1945— 1948 A Válaszban és a Magyarokban közöl rendszeresen írásokat. Rádiójátékokat ír, a Szabadegyetemen előadásokat tart. 1946. május 9-én a XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 28. I. emeletére költöznek, ahol ma is élnek. 1948. Baumgarten-díjat kap. Egyéves állami ösztöndíjjal Angliába utazik. JEGYZETEK 1. A Petőfi Irodalmi Múzeum számára készült, Kabdebó Lóránt által vezetett beszélgetések anyagára épül a dolgozat. Az interjú-sorozat 1983. január 6. és 1983. május 7. között zajlott, összesen 27 alkalommal. A magnószalagok gépelt anyaga 1496 oldal. Állandó résztvevők voltak: Szentkuthy Miklósné, Tompa Mária és Hegyi Katalin. 2. Benda Kálmán: A magyar jakobinusok iratai, II. (1794—1795) Bp., Akadémiai Kiadó, 1952. 66., 91., 112., 138., 139„ 140., 143., 161., 285., 395. 1.. 3. Szentkuthy Miklós szóbeli közlése: MTA Kézirattár 4. A magyar testőrségek névkönyve. (1760— 1918). összeállította: Tisza-beői Hellebronth Kálmán. Bp., Stádium Sajtóvállalat Rt. kiadása, 1940 (?) 296—297. 1. 5. Koch Lajos: A Budai Nyári Színkör (Adattár). Színháztörténeti füzetek. 46. sz. Bp., Színháztudományi Intézet. 1966. 6—7. 1. „Alsdorf is elvesztette vagyonát. Ez annál sajnálatosabb, mert lehetővé tette Molnár Györgynek még a Budai Népszínház felépítése előtt, hogy társulata már játszhatott az Alsdorf bérleményeihez tartozó Budai Színkörben. (. . .) Alsdorí Károly kijelentette, hogy Molnár magyar társulata számára a budai nyári színházat hetenként háromszor ingyen átengedi a nyári idényben. 1861 tavaszán nemzetiszi- nű zászlót tűztek ki a Budai Színkör 825
