Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós - Életrajz (1908-1948-ig)
gató mellett irodistaként a szentéletű Kaszap István nővére ült szigorú apácakülső- vel. Munkatársai közül egyedül Kunszery Gyula bátor-ironikus antinyilas magatartása vonzotta. Gyakran ültek együtt a megszokott kocsmában, ahol mindketten sokat írtak, olvastak, beszélgettek. Kunszery a legvadabb nyilas időkben is úgy vette fel a telefont, hogy „Halló! Itt Árpád Vezér és Kancellár Gimnázium!” Amikor a tanári karnak fel kellett esküdnie Szálasira, Kunszery úgy tette le az esküt, hogy hozzátette: „elveim fenntartása mellett!” Szentkuthyban ez a magatartás ugyanazt a gyermekes elismerő csodálkozást váltott ki. Még megjelentek a Magyar Csillagban és az Ezüsíkorban cikkei. 1941-ben támadta meg Kerényi Károly vallástörténeti nézeteit, 1942—43—44-ben írta Mozartról, Hölder- linről, Szabó Lőrinoről, Baudelaire-ről szóló tanulmányait, de nagyobb lélegzetű mű írásába nem kezdett bele. A bombázások miatt 1944-ben bezárták az Árpád Gimnáziumot. A Derék utcai lakás közelében, Csóka kocsmájában olvasta Eugene N. Narais Die Seele der weissen Ameize (A fehérhangyák lelkivilága) című könyvét, amikor megjelent egy biciklis rendőr és behívta légoltalmi szolgálatra, ötven légoltalmi szolgálatosnak lett a szakaszparancsnoka hadnagyi rangban. A fegyverek használatára, a védekezésre és magyar történelemre kellett tanítania a vegyes társaságot, nem is nagyon burkolt antifasiszta allúziókkal. Nála volt John Keats, és a XVII. századi barokk költők Oxford kiadásban, ha csak tehette, azt olvasta. Mivel a Vár aljában laktak, nap mirt nap hazamehetett pincében nyomorgó családjához. Itt egy fonott kosárban magánál tartotta a Károlyi Bibliát és egy háromkötetes, 1920-ban megjelent müncheni kiadványt, Ovidius Metamorfózisainak a világ minden részéről összegyűjtött illusztrációit. Lakásukat lebombázták, így az ostrom után kiköltöztették őket egy szintén nagyon rossz állapotban lévő házba, a Böszörményi útra. 1945. augusztus 25-től 1946 elejéig laktak itt lehetetlen körülmények között. 1946. május 9-étől élnek a XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 28. számú ház első emeletén. A felszabadulás után visszatért iaz Árpád Gimnáziumba. Az 1945 utáni helyzet sem kedvezett az Orpheus tervek folytatásának. Barátai javaslatára igyekezett olvasmányosabb, rövidebb novellákkal megmaradni az irodalmi köztudatban. Első novellája a hat Orpheus-füzet után a Magyarokban jelent meg Csendélet cigarettával címen. Ezt a novelláját olvasta fel az Eötvös Kollégiumban „a Keresztury Dezső kultuszminiszter által összegyűjtött harminc magyar író kitűnő társaságában.”58 Egy Cicero regény gondolata is foglalkoztatta, de ez félbemaradt. Csak a Rossz nap című novellája őrzi ennek emlékét, ami 1949-ben jelent meg a Magyarokban. Tucatjára írta az Arany, Petőfi, Daumier, Dürer életéről szóló rádiójátékokat megrendelésre. 1946 és 1948 között a Szabadegyetemen is tartott előadásokat. 1948-ban Baumgarten-díjat kapott (Vajda Endre is ekkor részesült ebben az elismerésben), és egyéves állami ösztöndíjat Angliába. „Az oktatási minisztérium terve az volt, hogy az angolokkal szerződéses egyetértésben Londonban, Oxfordban vagy Cambridgeben magyar lektorátust ’alapítsanak’, csekélységem mellett Devecseri Gábor lett volna a másik lektor. Utazásom valahogy ennek előkészítése lett volna . . ,”57 Most is feleségével együtt utazott. Lányukat, az ekkor már tizenhat éves Mariont Svájcba küldték tanulni, hogy ne maradjon itthon egyedül. Londonban gyakran találkoztak Károlyiné Andrássy Katinkával. Egy alkalommal elvitte őt az Oxford Street egyik pincehelyiségébe, ahol T. S. Eliot és Dylan Thomas felolvasó estjét hallgatták. Dylan Thomast ekkor még nem ismerte Szentkuthy, de arra jól emlékszik, hogy Eliot a Four Quartets című kötetéből olvasott fel, ami ekkor még nem jelent meg. Az írónak nagyon tetszett a két költő megjelenése; Eliot feszes eleganciája és Dylan Thomas bohém, hanyag külseje közötti ellentét. Remek alkalom nyílt, hogy az író megismerkedjék ifjúkora egyik bálványával. Károlyiné felajánlotta, hogy bemutatja a két angol költőnek magyar kollégájukat, de Szentkuthy nem élt a lehetőséggel. Ugyanaz az érzés kerítette hatalmába, mint 1931-ben Cysarz 824
