Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 7. szám - Király Péter: Barokk zene régi hangszerekkel - Párhuzamos beszélgetés Jaap Schröderrel és Székely Andrással
J. S.: Azt hiszem, a mai hegedűstílus egyik oka az acélhúrok kifejlesztése. Ez századunk húszas éveiben történt, s teljesein más hangot adott a hegedűnek és más hozzáállásra késztette a játékost, mint a korábban évszázadokon keresztül használt bélhúr. Mi a régi hangszereket alkalmazó historikus irányzat helyzete Magyarországon és külföldön? Mennyire fogadják el? SZ. A.: A feltételek lényegesen jobbak nálunk, mint amit a muzsikusok kihasználnak. A könyvtárak rendelkezésre állnak, csak nem igen veszik ki a könyveket, kevesen olvassák el azokat. Kotta nincs túl sok, kevesebb, mint egy nagy holland konzervatóriumban, de azért a Zeneakadémián rengeteg a nagyszerű kotta, amelyeket bizony nem forgatnak rongyosra a kollégák. A hangszerkérdés nehezebb. De egy hifi-torony árából kitelik egy barokk fuvola. Egy barakk hegedű az bizony már csak egy Trabantéból. Egy barokk vonóhoz azonban már egy hifi-torony ára sem kell. Valamint az az érzésem, hogy a kollégák távolról sem használják ki a kommunikáció lehetőségét, azt, hogy lehet egymással beszélgetni, ösiszejárni, tanácsot kérni, kamarazenélni. A koncertlehetőség azonban kevés, rossz. A honorárium szánalmas. Ha mérvadónak tekintjük, hogy mennyi idő alatt fogy el a boltokból a francia Harmonia Mundi lemezcég Leonhard és Kuijken lemeze 250,— Ft-os vagy még magasabb áron, akkor azt kell mondjam, a közönség részéről óriási az érdeklődés. Ahogy a Capella Savaria Bach kantáta lemezét fogadták az elmúlt évi Hungaroton Hanglemez Heteken, hogy napok alatt tizenötezer feletti példány fogyott el, az is az érdeklődés jelenlétére mutat. De a közönség érdeklődése és nem a hangverseny- rendezőké ... Mi több a zenész álláspontja? Azoké, akik hagyományos módon játszanak? SZ. A.: Hiszen ha volna álláspontjuk. Attól tartok, nemigen van. Bele-bele hallgatnak a rádióba itt-ott, lehet, hogy mondanak valamit, lehet, hogy nem. Persze azért vannak, akiknek határozott az érdeklődésük. Rados Ferenc például egészen odáig elmegy, hogy fortepianón gyakorol és ad elő Haydn-műveket. Devich Sándor, habár megmarad a modem hegedűjénél, sokmindent hallgat, sokat olvas. Tiszteletre méltó álláspont. A valutáris nehézségek következtében azonban a magyar régizenészek kívül- rekedtek a nemzetközi vérkeringésen. Kívülrekedték mint tanulók és mint közreműködők. Hogy intenzívebben bekapcsolódhassanak a nemzetközi zeneéletbe, abban nem tudok sokat segíteni, viszont abban a szerencsés helyzetben vagyak, hogy egy kis ügyeskedéssel ide tudóik hozatni Magyarországra olyan muzsikusokat, akiktől érdemes tanulni. Ha tanfolyamokat szeretnénk szervezni, úgy nincs felettes szerv, aki az ezzel járó kiadásokat, a devizát fedezné. Ha azonban ki tudok találni egy olyan műsort, ami a Hungaroton számára érdekes, és a cég partnerünk ebben, és amit az illető lemezre tud játszani, akkor mire a művet betanítja majd fölveszi, az megfelel egy vagy két hetes kurzusnak. így például Jaap Schröder májusban öt napot töltött Szombathelyen, a felvétel idején szeptemberben egy hetet, amelyek alatt a Capella Savaria tagjai és a közreműködő néhány pesti vendég muzsikus rengeteget tanulhattak tőle. Tanulhatott volna minden más magyar hegedűs is, ha itt lett volna. De nem voltak itt... Kár .. . A régizene historikus játékának merev elutasítása csakugyan annak az intoleranciának a része, amelyikhez a modern zenének merev elutasítása is tartozik. Számomra pedig az éppúgy nem rokonszenves, ha valaki túlságosan csak egyféléért lelkesül, mint amikor valaki valami elől mereven elzárkózik. 636
