Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 4. szám - Szentkuthy Miklós: Ikon erotikon logikon (Szent Oprheus arcképe a bizánci irodalom tükrében. Kabdebó Lóránt magnetofonfelvétele alapján szerkesztette Tompa Mária)

Összeszedtem éppen ebből az alkalomból, hogy mit szeretek! Néhány könyvecs­két a kezetekbe is adok, akkor egy pillanatnyi szünet lesz, hogy lássátok közelebb­ről, miről is van szó. Tehát nem bolondos digresszió ez részemről, egy olyan Lukiá- nosz-utánzatról beszélünk, amely a misztifikáló misztikusokat gúnyolja. No most, mi az a misztika, ami művészetben rendkívül izgalmas? Itt vannak például William Blake rajzai. Részben versei is, noha elvei számomra jó bolondosak, amiket azon­ban nagyszerűen rajzolt és festett le, telítve erotikával, fantáziával, álmokkal. Má­sik ilyen irányú festő: Füssli. ö svájci volt, de Angliában élt, ahol Fuseli néven is­merték. Csupa misztikus, fantasztikus, romantikus, kísérteties, erotikus kép! Gus­tave Moreau, francia festő, képei tele vannak bibliai témájú misztériummal, álom- kéjelgéssel, ópium és hasis-üdvösséggel, ringyók ringyoládja ezeregy éjszakával, iga­zi Jézus Krisztussal, izgalmas színek, csupa szenzáció számomra. Én ilyenfajta festőktől jövök tűzbe, ez hozzátartozik vallomásomhoz. No most, milyen könyvek jutottak erről eszembe: Arts fantastiques (I960., Robert Delpire éditeur, Paris) Kincsesházam, mert pá­ratlan és izgató gazdagsággal a művészet világtörténelmének minden korszakából a legragyogóbb példákat hozza (Claude Roy a szöveg szerzője): ős-őskorunk démoni- kus idoljai, négerek utolérhetetlen maszkjai, manierista festők horror-szex metsze­tei, a szecesszió morbid-erotikus ábrándjai és ábrái, a XX. századi szürrealizmus nagy-parádéja és nagy-galériája, szóval minden a legjobbak közül: aztékok, Leo­nardo, Bosch, Miró. Hasonló témájú album: Fantastic painters, összeállítója: Simon Watney (Tha­mes and Hudson, London 1977.). Mozart Szöktetése végén éneklik: „akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés”. Akkor most engem érhet gáncs és megvetés, mert ezzel az albummal tovább folytathatnám az előbbi gazdag kavalkádját. Magnificent Dreams: szerzője Frances Spalding (Phaidon, Oxford, 1978.). Burne- Jones és a késő-viktoriánus festők műveit gyűjti egybe. Talán ezzel kapcsolatban is megírhatnám a szecesszió legszenvedélyesebb hitvédelmét, határtalan érzékiség, preraffaelita égi szerelem (még érzékibb...), Arthur-legenda, Vénusz-káprázat, angelica-nymphea múzeumát. Még egy utolsót hadd idézzek albumaim közül: Femme Fatale (Ash and Grant, London 1979.), szerzője Patrick Bade. A szecesszió korában fogalom volt a szirén, a Loreley, a végzetes, a csábos, az ördögi asszony, ahogy a könyv alcíme is jelzi: diabolikus és elbűvölő asszonyok képcsarnoka. Még ebben a műfajban maradva, nagyon szeretek egy szorosan ide tartozó szer­zőt: Csáth Gézáról írtam tanulmányt a Budapest című folyóiratnak. Számomra ő a szecesszió megtestesülése, amely pedig mennyire előképe, modellje az egész XX. század művészetének! Szabadi Judit: A szecesszió a magyar művészetben című köny­véből csodálatosan kiolvasható, hogy a szecesszió képi kifejezése mennyire azonos Csáth Géza novelláival! Azonosak a témák: halál, szerelem, a kor kedvenc virá­gai, csontváz, gyönyörű akt és mondanék még egy néhányat, amit nem bírna el a magnó-szalag ... A Lukiánoszt utánzó szatirikus dialógussal kapcsolatban elmondtam érzelmes és szenvedélyes reflexióimat, sőt bevallottam bibliográfiai pedantériámat is. (Bocsána­tot kérek, hogy szegény fejem ebből az egy szempontból büszke magára: mindent pontosan írok fel. Nem azért, mert fontosnak tartom magam! Buta vád volna elle­nem. De ha egy gondolatot, egy kommentárt kifejtek, szeretem, ha annak megvan a forrása. Bárki törődjék velem, mindent pontosan tudjon. Naplóimban könyvekre utalok, könyveimben pontos filológiai bejegyzések naplómra utalnak. Mánia? A ben­nem dúló fantáziákat valamilyen renddel meg kell fékezni.) Még meg kell jegyeznem, ebben a Philopatrisz című dialógusban feltűnt, hogy a szituáció szintén a legizgalmasabban modern. A bizánci utca, piac, a bizánci plety- kázás, népcsődület leírása mind benne van. Eszembe jutott Ben Jonson — róla 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom