Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 2. szám - Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok II. (tanulmány)
vület — valamilyen szertartással kapcsolódó hevülés ez. A sámán-szertartások hevüléseiről ‘elég sokat tudunk, talán itt is ilyenről van szó. A feliratokban többször szereplő vosa szó valamilyen italt jelöl. Ez az ital akkoriban általánosan elterjedt lehetett Kelet-Európábán, mert kazáriai feliratokon is szerepel. Alighanem valamilyen pálinkaszerűség, azonban közelebbit nem tudunk róla. Érdekes kapcsolat van a feliratok és az edények között. A 3. és 4. korsón vosad felirat van, az edények fenekén, bekarcolva. Ugyanazt az italt, vosát töltöttek beléjük. A két korsó teljesen egyforma, csupán méretük különbözik, az egyik 1 literes, a másik il,22 literes. A korsó szájpereme kerek és tölcsér- szerűen kihajló (a 4. korsóé hiányzik.). Ilyen edényből csak óvatosan lehetett önteni, különben a folyadék szétterül a peremen és széles sugárban folyik. A 3. korsó peremátmérője egyébként 6,5 cm. Az 5. korsó fenekén bekarcolt, kumiszra utaló felirat van. A korsó szájátmérője 5,7—5,8 cm, kerek. Az ívetlen tölcséresedő szájperem, amely a füllel szemben kissé felemelkedik, egyenletes, folyamatos öntést tett lehetővé. A korsó űrtartalma 1,02 liter. Egészen eltér ezektől az 1,25 literes 6. korsó. Ennek fenekén vízre utaló bekarcolt feliratok vannak. Szája négykaréjos, átmérője 5 cm. Kiöntéskor ebből buggyant a folyadék, pereme gyöngyözött huzallal keretezett, ami töltéskor óhatatlanul folyadékveszteséghez vezetett. Ez persze arra utal, hogy aZ ebbe a korsóba töltött folyadékra kevésbé „figyeltek”, valóban, feliratai szerint is vizet töltöttek belőle. A 8. számú csészécskén van a leghosszabb rovásfelirat, az 1. számú. A csésze 3 cm mély, űrtalma 2,6 dl. Felirata említi a vosa nevű italt, s azt is, hogy az edényt „felihevítésre” használták. 1,5—2 dl folyadéktól (színültig aligha töltötték az edénykét) nehezen lehetett „felhevülni”, ha az illető folyadék alkoholtartalma alacsony volt. Mint mondottuk, a vosa valami pálinkaféleség lehet. A felirat itt természetesen nem valahol eldugva található, hanem gondosan megtervezve, az edény jól látható részén. A 9. és a 10. csészén az edényfenék köriratában az ismert görög szöveget találjuk. A csészék mélysége 3,4 am, űrtartalmuk 4,3 dl. A 9. és a 10. csészék oldalán az „üríts hevülő” felirat van rovásírással, a 10. csészén ezenkívül még a „frissülj fel” felirat. Noha a különböző jellegű feliratok között a kincsben nincs kapcsolat, a felfrissülés, felüdülés a keresztségben való felüdülésre is vonatkozhat. A „frissülj fel” szöveggel értelmezett feliratunk esetleg „üdvözölj” formában is értelmezhető, ami a legszorosabb kapcsolatban lenne a csésze görög szövegével. A 15—16. nyeles tálacskákon eldugott helyen, a nyél hátoldalán azonos, bekarcolt rovásszöveget találunk: „gyümölcs-étel”. A tálacskák mélysége 1,6— 1,8 cm, űrtartalmuk 0,7 dl. Ezekből az edényekből inni valóban nem lehetett, nagyobb étel felszolgálására sem voltak alkalmasak, csak valami csemegéhez. A tálacskák alját hornyolások tagolják, talán éppen gyümölcsgerezdek kerültek ezekbe a vájatokba. A 17. számú ivókürt pereme alatt, jól látható helyen „üríts hevülő” felirat van. Ez a felirat jobb minőségű az edényfenekekre karcoltaknál, de gyatrább a szépen poncolt feliratoknál. Egy ivókürtön mindenesetre természetes. A 22—23. kelyheken szépen poncolt felirat a fcelyhek fenekén: „üríts he152
