Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Parancs János: A korszerűtlen törekvésről, Ahogy a vitákat látom, Póruljárt vadászként (versek)
Póruljárt vadászként A gondosan végrehajtott előkészületek után, várom a kedvező széljárást, az alkonya. órát, a nagyvadak megjelenését. Ülök mozdulatlanul, szótlanul, a szipkámat harapd ál va. Órák telnek így el eseménytelenül. Leshelyemről a madarak röptét figyelem. Nézem az árnyékok megnyúlását, hallgatom a lombok naszezését. A puska a térdemen, csőre töltve. Időnként a vállamhoz emelem, hosszan célzok vele> majd leeresztem. Tudom, hiába várok: ezúttal is elkerül a jó,szerencse. Már régóta másfele járhatnak az elejtésre méltó, igazi nagyvadak. S talán már nem is tudnám leteríteni őket. Rejtekemet elhagyni mégsincs elég erőm. Azzal a hiú reménnyel áltatom magam: éjfélig egy állat hátha mégis erre téved. 1058
/
