Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)

nagyon is figyelmet érdemeltek. A legtöbb hulladék és kidobott anyag a XVII. század utolsó negyedéből származott, elsősorban szétszedett mázas c.serépkályhák- bál. A XVII. századi törmeléket kb. 80 cm vastagságban, meglehetősein egyenletesen terítették el. Valami oilyan jelentős építkezés folyt itt valamikor az 1670-es és 80-as években, amely ériintette a templomot és töibb belvárosi épületet.

Amikor 1982. május 16-án, kibontva az 1842-ben befalazott kripta déli külső lejáróját, beléptünk a holtak házába, a jódilámpálk erős fénye egy nagyméretű, egységesen megépített, téglából rakott kriptát tárt elénk. A Ikrlipta nemcsak az egész főszentély alatt húzódott, hanem alányúlt a Xavéri kápáiménak és északon a sekrestyének is. A 3 m belmagasságú, tégla dongaívekkel fedett építményben 26 temetkezést találtunk, részben megbolygatva, részben érintetlenül. Láthatóvá vált, hogy a kripta sokkal később épült, mint a szentély, s a déli külső (bejáratot is utólag vágták bele a ifalszövetbe. S ami még ennél is fontosabb volt; az építés technika, valamint a födém-méréseink kétségtelenné tették, hogy a kriptát úgy készítették, hogy a szenfélybelsoben ástak le a kívánt mélységig, majd a kripta megépítése után állították vissza a templotmszen'fcély padozatát! De volt erre .lehetőség? Igen, az ellenreformáció diadalmámoránaik időszakában, 1671 és 1683 között. A Szent Jakab-templomot 1671-ben katonai erővel vették vissza az evangélikusoktól, majd négy óv múlva bevonulták a várasba Jézus Társaságának szerzetesei. Eddig csak arról tudtunk, hogy 1677-iben gimnázium és rendház építéséhez kezdtek, most azonban bizonyossá vált, hogy a templomot is alaposan újjárendezték. Megvan tehát a vastag törmelék-réteg pontos magyarázata. Így azután kézenfekvő már az eltemetettek időrendje is. A kripta legkorábbi temetkezése Perényi József királyi kamarásé, aki 1686-ban hunyt el, a legkésőbbi Cserven Flórián benedékrendi pres1001