Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - Pósfai János: Magyarok a nagyvilágban - Interjú Gosztonyi Jánossal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával
PÓSFAIJÁNOS Magyarok a nagyvilágban Átbeszélik a harangok a tengert. Megrendítik a tavakat Kanadában. Megrendülnek a távoli hazaiak a cethalcsontokkal megtámasztott alkonyi tűzfalaknál. Távoli havas táborokban karolják a harangok a tántorgókat ... ' (Nagy László)» Hazánkban és- a világ különböző tájain hozzávetőlegesen mintegy 16 millió magyar él. Mondhatnánk úgy is, hogy minden harmadik magyar országhatárainkon kívül, zárt etnikumban, vagy szétszórtan található. A magyarság ügye, a közös gondok nemzetünk egyetemes érdekeinek fontos részeként kerülnek mind gyakrabban szóba. Ma már senki előtt nem kétséges, hogy Magyarországnak segítenie, támogatnia kell a bárhol is élő magyart magyarságtudatának, anyanyelvi kultúrájának ápolásában. Több mint tíz éves múltja van már annak az anyanyelvi mozgalomnak, amely mindenekelőtt ezt a feladatot vállalja fel. Az 1970-ben Debrecenben megrendezett első anyanyelvi konferenciát újabb három követte, 's a szervező bizottság készül a sorrendben immár ötödik anyanyelvi konferenciára. Ezekre a találkozókra a világ szinte minden részéből eljönnek az évtizedekkel korábban emigrált, a kivándorlási hullámok során külföldre szakadt hazánkfiai. Orvosok, tanárok, bamkárök, nyelvtudósok, világhírű szaktekintélyek ajánlják fel támogatásukat, cselekvő részvételüket ahhoz a közös munkához, amely a nyelv ápolását, kultúránk megőrzését, nem kevésbé a mai Magyarország mind teljesebb megismerését, megismertetését célozza. Az anyanyelvi mozgalom eddigi eredményei vitathatatlanul igen jelentősek, s nyilvánvaló, hogy a távlatokhoz, a továbblépéshez is hozzásegítenek. E sokrétű munkából a legtekintélyesebb részt a Magyarok Világszövetsége vállalja. Ezért kerestük fel dr. Gosztonyi Jánost, a szövetség főtitkárát, hogy kérdéseinkre tőle ikérjünk választ. — Minden harmadik magyar határainkon kívül él. Hogyan alakul az etnikumokban és a diaszpórában élő magyarok helyzete és száma? A határainkon túl élő magyarság mindenekelőtt két nagy csoportra osztható. Először azokra, akik a szomszédos országokban eredeti Szülőföldjükön élnek. Másodszor azokra, akik a Kárpát-medence magyar nyelvterületét — azt a földet tehát, ahol őseink egy évezrede megtelepedtek — különböző okok miatt elhagyták, kivándoroltak, emigráltak onnan, s ma szinte a világ minden részén, kisebb-nagyobb diaszpórában élnek. A két csoport között igen éles különséget kell tenni. A szomszédságban élők szülőföldjükről nem mozdultak ki — a történelem módosította az államhatárokat — ez vonta maga után az államipolgárság változásait. A másik csoporthoz tartozók, önként vagy kényszer hatására, de maguk döntöttek arról, hogy más országokba mennek, más államok polgárai lesznek. 200
