Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - "Költészet és valóság" - Kolozsvári Grandpierre Emillel Tegnap című regényéről beszélget Kabdebó Lóránt
„Költészet és valóság” KOLOZSVÁRI GRÄNDPIERRE EMILLEL TEGNAP ClMŰ REGÉNYÉRŐL BESZÉLGET KABDEBÓ LÖRÁNT* A két háború között indult nemzedékek legtöbb írója szinte előbb adott ki önéletírást, mint hagyományos értelemben vett regényt. Mára ezek. a személyes számvetések, az egyéni pályakezdés dokumentumai legendás emlékekké és nagymértékeit szépirodalmi alkotásokká váltak. Nem személyességük, hanem éppen általános érvényük okán. Ilyen modern „érzelmek iskolája” a Tegnap című regény is, amelyben Kolozsvári Grandpierre Emil éli át a szellemi és érzelmi felnőtté válását. Hadd kérdezzem meg, mi indított téged ennek a könyvnek a létrehozására. Megírásának mik voltak a feltételei, körülményei? Először is: létrejöttének mi a története? A Tegnap egyik írói válságomban fogant. A franciák a szabad gondolkodót esprit fort-nak nevezik, azaz erős, a maga lábán álló szellemnek. Én a tekintetben minősítem magam erős szellemnek, hogy hosszú életem folyamán soha hosszabban nem álltam a divatos áramlatok hatása alatt — mintegy fél évig. És ez minden áramlatra érvényes. Egy időben mégis elkapott a modernkedés, valami avantgardista, valami sohasem látott regényt akartam írni, „modern” regényt. így született meg A sárgavirágos leány, ami nem más, mint .lírába fullasztott krimi. Ha lehántanám a cselekményről az oda nem tartozó lírai ömlengéseket, fordulatos, ötletes bűnügyi regény lenne belőle. Ügy ahogy van, sem egyik, sem másik, öszvéralkotás. A kiadó hosszú ideig habozott, kinyomtassa-e vagy nem. Melyik kiadó? A Franklin. Ez volt akkor az Athenaeum, a Révai és az Űj Idők mellett az egyik legnagyobb kiadóvállalatunk. Szóval szaklektoróknak adták Iki véleményezés céljából, és végül Kerecsényi (Dezső közbelépésére döntött a kiadó a megjelentetés mellett. Kerecsényi Dezső azzal érvelt, hogy egy tehetségesnek induló író pályáját nem tanácsos kettétörni, az önérzetét megsebezni a visszautasítással. (Magáról A sárgavirágos leányról neki sem volt kedvező véleménye, nem is .lehetett. De ebben az időben már négy többé-kevésbé sikeres regényem jelent meg a kirakatokban. A kiadó elfogadta a kiváló irodalomtörténész álláspontját. És mi történt ezután? Mi az összefüggés A sárgavirágos (leány kudarca és a Tegnap születése között? Hadd kanyarodjam vissza írói pályám legelejére. Tizenöt esztendős korom óta följegyeztem minden ötletemet, gondolatomat, témámat. (Ha egymásra raknám a füzeteket, másfélméteres oszlop lenne belőlük. Mint minden gyerek, híres és kevésbé híres írók idézeteivel kezdtem, majd az idézetek megritkultak a saját megfigyelések javára. Amolyan öntudatlan anyaggyűjtés volt ez, ugyanakkor öntudatlan stílusgyakorlat. Gimnazista meg egyetemista koromban a novellatámáimat vagy azért nem dolgoztaim ki, mert nem volt időim rá, vagy mert nem éreztem eléggé fölkészültnek magam. A jegyzetelésnek erre a csöppet sem általános módjára Baudelaire bátorított föl, egyik kisebb kötetében — ha nem csalódom Mon coeur mis * A Magyar Rádióban 1982. február 23-án elhangzott beszélgetés átdolgozott változata. Szerkesztő: Dénes István. 7>92
