Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - "Költészet és valóság" - Kolozsvári Grandpierre Emillel Tegnap című regényéről beszélget Kabdebó Lóránt

a nu (A szívem meztelenül) volt a kérdéses kötet oíme — Baudelaire egy-egy megkezdett gondolatmenet, vagy egy megpedzett 'novel,laterna végére odabiggyesztette: a developper, vagyis kifejteni. Ha ő megelégszik azzal, hogy majd később dolgozza ki a témáit, imáért ne követhetném én is a példáját? Valahányszor novellát, -tárcát kér tőlem valamelyik napi-, hetilap vagy folyóirat, a füzeteimben keresgélek téma után. Ezt tettem A sárgavirágos leány megjelenése után is, mert spontán semmiféle téma nem izgatott. A jegyzeteimben saját életemmel, gondolataimmal stb. találkoztam, többnyire kolozsvári emlékek elevenedtek föl. Ez a témakeresgélés egybeesett apám halálával. Le kellett utaznom szülővárosomba egy sereg ügy elintézése végett. Ott megrohantak diákkorom vívódásai, gyötrelmei, Vágyai. A városban végbement változás szíven ütött. Átéreztem a kettősséget, ami emlékeim és az újabb élmények között tátongott, és miután visszatértem Pestre, hozzáfogtam a Tegnap írásához. Persze mindaz, amit röviden elmondtam, évekig tartott, és a Tegnap írásába belejátszottak egyéb élmények, külföldi tapasztalataim stb.

Igazad van, egy kudarc emléke egymagában kevés az írói megújuláshoz. Elméleti meggondolásaid is voltak, szembenéztél a magyar regény hagyományos kudarcának okaival. A Küzdelem az epikával című esszédre gondolok.

A regény elméleti kérdéseivel kezdtem foglalkozni, a cselekvés és a regény összefüggéseivel az angol, a francia, az orosz regényben. Babits Magyar irodalom című tanulmányának egyik megállapítása ihatott rám katalizátorként. Babits szerint a magyar irodalom tragikus hősei túlnyomórészt mulasztáson s nem cselekvésen buknak el. Ezt a megfigyelést saját magamon meg a politika területén észlelt megfigyeléseim támogatták. Eltűnődtem, mi ilehet az oka, hogy regényhőseink éppúgy passzívak, mint elégedetlen poEtikusaink és elégedetlen honpolgáraink. A cselekvés—nemcselekrvés, a célszerű cselekvés—célszerűtlen cselekvés kérdése állandóan foglalkoztatott. Első regényemben, A rostában — a címet Adytól vettem — azt igyekeztem .leírni, hogy a külső követelményeknek meg nem felelő cselekvés nemzeti .katasztrófába .torkollhat. Realista szemléletemet az Erdélyi Helikon vezetői nem bocsátottak meg, nem hívtak meg a imarosvécsi találkozóra. (Eszmeileg hasonló gondolatokat fejtegettem a Dr. Csibráky szerelmei című, 1935-iben megjelent regényemben. Csibráky .cselekedni vágyó, de cselekvésre képtelen, minden cselekvési lehetőséget agyonkompEkáló figura. Ellenpont ja: Gazsi — az 1936-ban megjelent A nagy ember című regény főszereplője —, a korszak talán egyedüli cselekvő regényfigurája irodalmunkban. Történetének tanulsága az, hogy ha a becsületesek nem tanulnak .meg cselekedni, cselekszenek a gazemberek, a csirkefogók — amint ez igy is történt. Babits megfigyelése tehát termékeny talajra hullott, s a véletlen jóvoltából épp ez idő tájt olvastam monumentális regényét, a Halálfiait. E regény elemzése módot adott rá, hogy szétszórt gondolataim egy részét rendszerbe foglaljam, megírtam a Küzdelem az epikával című tanulmányomat, amelyet Illyés Gyula közölt a Magyar Csillagban.

Két akkor fiatal, sikeresen induló prózaíró, te és Sőtér István — néha egymással vitatkozva, máskor egyetértve — abból indultatok ki, hogy új módszerre van szükség, mert a hazai valóság kevéssé alkalmas a hagyományos típusú epikai ábrázolásra. Sőtér a valóság jellegét vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a valóság nem tudott nálunk olyan markánsan megnyilvánulni, mint a nyugati polgári fejlődés során, ezért nem is születhetett nálunk a nyugatihoz hasonló nagyrealista regény. Te regényirodalmunk küzdelmét elemezted a hazai témákkal.

Tanulmányom egyik alaptétele az, hogy a magyar valóság kevéssé alkalmas epikai ábrázolásra, hiszen egy regény cselekménye egyenlő a főhősben rejlő cselekvési képességek mennyiségével. A nehézséget a regényírók egy része a nyersanyaghoz nem illő, egyébként igen hatékony szerkezeti fogásokkal kerüli ki. Legjobb példa a Mifcszátíhé, aki cselekmény helyett anekdotákat fűz csokorba. A ma793