Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - Dedinszky Erika: kaštelet (crno dalmacijano) - (vers)
DEDINSZKY ERIKA kastelet (crno dalmacijavino) mert tűzzel álmodott most tilos az erdő daróc ruhafák ciripelnek ciripellőit hamupiperkőc is levetette sziklapárnák közt pihennek a puha testek a naturista sziget csúcsos mellein túl filigránezüst pilléit táncoltatja a víz gorombán robban a tájba a tálján csónak la madre sátorbugyijához szokott szemek most falják a sok napnak kitakart húst únottan néz vissza a nép két-három izompacsirta veszi célba a bárkát egy perc s mindjárt vízben kalimpál a bámész csorda hőköl hát a hajó csattan ejt lágy fény-sebet a sík tükrön s iramodik ferdén dohogva odébb távol-közelebb vesztegelő (szigetnek is nevezett) tevehátak rajzolják hullámosra a horizontot s tördelik sós tavak országává az egyébként tagolatlan tengert szélnyírta fennsík tuja-hajzata mozdul száraz nyár fésűje bizsereg — kaviccsal vicsorít a csapás bordáit mutogatja á domboldal csontfehér házfal előtt bíbor leander lángol csupa láz minden csupa fény csupa ringás még a kőszálak mélyben ázó talpa alatt is tikkadt ángolnák tekeregnek egy-kettő kiveti az izzó hab a meszes karszt az égő szél a mást az idegent csupán a hasonszőrűt-bőrűt tereli gyengéd macska-anya harapásokkal a félreeső fészek-öbölbe most hogy az ide nem illők elkotródtak csönd van 198
