Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - Károlyi Amy: Beszélő szobák (versciklus)
SZOBABELSÖ TÁVLATTAL A lefüggönyzött, majdnem bedeszkázott szoba-belsőn kívül vannak más szobák. Poinpei, hol a természet folytatja a freskót, s az olaszok messze-sejlő hátterei, amibe bele van tervezve az ember, a függöny, a gyűrű, a gyöngy, a gyümölcs ■ De mégis e messzi hívja a nézőt, a nyitott drapérián át csalogató ég, tere van vágynak, mehetnéknek, az ember része, nem foglya az egésznek. S elődeink, a franciák! a tájra nyitott ablakok elűzik a fülledt, kényelmes homályt, a messzeségbe víz és zöld és levegő ragyog, bármikor kiszállhatsz az ablakon — mi ott tart, a reggelidnek maradéka, egy fél alma, egy citrom, üres findzsa s egy kék kancsó finom profilja. ÉJSZAKA Ami még hátravan, az éjszaka. Szobád ilyenkor beborul, állnak a tárgyak határtalanul a világ tarka függönye sötét lepellé komorul ólét veszti a szögletes fekhelyed süllyedő iszap körülölel, belédbatol sötét szeretőd átitat. ÖSSZEFÜGGÉSEK Kávéscsészéd is halhatatlan, ha olyan helyre állítod, mely a mindenség peremén van
