Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)
lakon kívül esett. A várost körülölelő hegyeik legszebb pontján csak 1735-töl áll a szépséges kálvániatemplom. Az evangélikusok ellen elkövetett (méltánytalanságok jelképeként, mint egy felkiáltójel, magasodik az ég felé a lutheránusok harang- tornya 1930-tól. A domonkos apácáik zárdatemplomára is egy torony hívja fel a figyelmet, de ez is új, 1860 után épült. A belváros két temploma szorosan egymás mellett áll. Az északabbat Szent Jakab tiszteletére szentelték, a délebbit Szent Imre oltalmazza. Tehát katolikus templomok. De nem ágy volt régen. 1620-ig a városnak — legjobb tudomásunk szerint — csak két temploma volt, mégpedig a gótikus Szent Jiakab-templom és a Szent Katalán-kápolna. Pontos feljegyzéseik mondják el, hogy a XVI. század 70-es éveiben, a futótűzként terjedő reformáció első kőszegi diadalaként az evangélikusok elfoglalták az ősi, római katolikus Jalkab- templomot. Az egyre nagyobb befolyással rendelkező német ibürgerelk, nem éppen keresztényi szellemben, (kiszorították az istentiszteletekről a magyarokat, akik, már csak sértettségükben is, egy új templomot építtették a másik mellé 1617—1620 között. A délebbi templom tehát eredetileg evangélikus templomnak épült. Nem sok ilyen van ma Magyarországon. Nos, látszólag célhoz értünk. A silány barakk homlokzatú Szent Jakab-temp- lomba lépve nyomban észlelünk valamit, .még ha egy cseppet sem óhajtunk a múltban búvárkodni. Az utcád járószintnél sokkal mélyebben van a templom küszöbköve és padozata. Ha pedlig, követve a gótikus főhajó tengelyét, előre sétálunk a kissé nyújtott szentélyig, a déli mellékhajó keleti zárófalám szemet gyönyörködtető falfestmények tekintenek le ránk: a hatalmas termetű Szent Kristóf és a Pa- lástos Madonna figurái mellett a Háromkirályok képsora. Minden eddigi szakkönyv vagy tájékoztató útikalauz azt állítja, hogy a falfestmények a XIV. század végén — a XV. század elején készültek, vagyis akkor, amikor az egész templom 998
