Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)
is felépült. Mivel pedig a gótikus bordaívefc egyiik zárókövén a Garaiak kígyós címere díszük, megdönthetetlen „ténnyé” vált ez a sejtelem. Igen ám, de a déli mellékhajó oltára mellett, a déli főfal közvetlen közelében egy kisebb vasajtó látható, amelynek küszöbe közel fél méterrel lejjebb van, mint a templom padozata. Két kérdés vár válaszra. Először is: hová vezetett ez a ma már befalazott ajtó? Másodszor: valamikor a templom padozata a jelenleginél is lentebb volt. Ez egyébként kitűnően látható a tagolt plllénkötegek lábazatánál is. De mikor volt ez az állapot? S amikor így volt, ilyen vdlt-e a szentély, mint ima, egyáltalán egy- időben épült-e a szentély és a hajó? A meilékkápolnák építési ideje csaknem közismert. Az elmúlt háromszáz évben épült valamennyi. És a tomyök? Egy 1605-ből származó metszeten a nyugati homlokzat északi oldalán egy torony látszik. Ma csak egy kis harangtorony illetlenkeddik a nyugati homlokfal felett. Egyáltalán nem újkeletű felfedezés az, hogy a Szent Jalkafo-templom szentélyei és sekrestyéje alatt terjedelmes kripta van. 1873-ban Chemel Kálmán fontosnak is tartotta, hogy megvizsgálja. Szakszerű jelentésének eredeti kézirata a kőszegi Jurisics Múzeum adattárában van, a rövidített közlemény a Századak 1875/ 128—132. száméiban jelent meg. A Chernel-jelentés azonban nem tud választ adni arra, mikor épült ez a kripta? Együtt a szentéllyel? Együtt az egész templommal? Mivel az északi főfalban máig ott díszük a Jurisics-gyermekeik, Anna és Ádám síremléke, amelyet 1538-ban állítottak fel, kézenfekvő arra gondolni, hogy a kripta már a XVI. század előtt létezett. Ezért elmélkedik így Chemel Kálmán: „Kelet- kezete hihetőleg az egyház építésének korával esik össze ..Qhernel Kálmán külön figyelmet szentelt még egy nevezetes temetkezésnek, mégpedig a Murányi Vénuszként ismert Széchy Mária sírjának, ki 1679-iben halt meg. Amikor 1980-ban megírtam „Egy nevezetes XVII. századi asszony” címmel az Elet és Tudományban 998