Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)

RÉGÉSZETI SZEMPONTOK KŐSZEG TÖRTÉNETÉHEZ

Az első régészeti lásatás Kőszegen 1960-ban indult meg. A vár észaW szárnyának területén ásaitott Holl Iimre, íkdderítvén, hogy a (kőszegi vár már a XIII. században állhatott. Néhány műemléki szondázó vizsgálattól eltekintve 22 évig régészeti szempontból semmi sem történt. Kőszeg kiemelt műemléki város, legrégebbi korszakairól azonban jóformán semmit sem tudunk. A felsőivár (Óház) alatt a XIII. században kezdhettek hozzá az aűsóvár megépítéséihez. De miért ott, aibol áll, amikor a fökvése hadászaflilag egyáltalán nem előnyös! S miért szabálytalan alaprajzú a kőszegi vár? A falak és a saroktomyok északon, nyugaton és délen téglány formában rakottak, kelet felől azonban homorú ívben épültek. Ilyen volt a vár eredetileg is? S ha a Kőszegi grófokkal vívott hatalmi harcok csendesülésé után egy emberöltővel az Anjou-házbeli Károly Róbert 1328 nyarán királyi kiváltságokat adott Kőszeg városnak, akkor ez a város nem nőhetett iki a földiből, akikor itt valahol már a XIII. században (vagy netán előbb is?) állnia kellett,valamiféle polgári településnek, amelyet falak védtek. ,

A XIII. századi városfalakról írások is szólnak, egy 1289-es ostromnál többször is szerepelnek. A középkori keresztény magyar királyság területén ekkortájt már falvak sincsenek Isten háza nélkül, nemhogy erődített városok. Nos, hát hol állt a legrégebbi városka? Hol emelkedett az Árpád-kori templom?

A város manapság a magasba meredő templomtornyok és a gyakori harangzúgások hangulatában él. Csakhogy a város főtemplomát, a Jézus Szent Szive templomot a múlt század legvégén építették egy vendégfogadó helyére, olyan helyre, amely a középkori időkiben egyébként sem volt a város szerves része, hiszen a fa997