Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Stier Miklós: "Mogersdorf" Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion (tanulmány)
lönböző kultúrtörténeti jelenségeinek vizsgálata tehát azt a következtetést engedte meg levonni, hogy az ún. Pannon-térség gazdaság- és társadalomtörténeti fejlődése a nyugat-európai polgári-ipari és a kelet-európai feudális-agrár jellegű fejlődéstípus között helyezkedik el, és nem csak földrajzi értelemben, hanem a gazdasági-társadalmi fejlődés e két nagy történeti modelljét tekintve is. A két fejlődés találkozásánál olyan variáns képződött, amely ugy&n alapjában agrár-jelleget mutatott, ugyanakkor átmeneti típus is volt. Ez a fejlődési variáns — úgy tűnik — a térség bizonyos történelmi egységességét biztosította. A szimpozion keretében zajló tudományos együttműködés utolsó öt-hat évében a Pannon-térség két világháború közötti történetének gazdag problematikája vált vizsgálat tárgyává. Minden résztvevő fél örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy a történettudományi vizsgálatok végre átlépték az 1918-as „bűvös” határt, s hogy ezáltal sor kerülhetett a jelenünket legközvetlenebbül meghatározó történelmi múlt elemzésére. Kétségtelen nagy érdeme ez a szimpozionnak, de ezúttal a modernkori témák más összefüggésben mutatkozó jelentőségét kíséreljük meg bemutatni. Előtte vessünk azonban gyors pillantást az 1978—1983 között tárgyalt legújabbkori témakörökre: 1. Az iparosítás társadalmi, gazdasági és kulturális következményei a Pannon-térségben a két nagy válság között (1873—1929) — 1978, Eszék 2. A Pannon-térség országainak politikai és gazdasági helyzete a két világháború között — 1979. Mogersdorf 3. Különböző kulturális törekvések a Pannon-térségben a két világháború között — 1980, Kőszeg 4. A parasztság és a mezőgazdaság a Pannon-térségben az első világháború végétől a világgazdasági válságig — 1981, ftadenci 5. A parasztság és a mezőgazdaság a Pannon-térségben a világgazdasági válságtól a második világháborúig — 1983, Eszék* Ipar, mezőgazdaság, külkereskedelem, mögöttük társadalomtörténeti témák, a paraszti társadalom és életmód kérdései, politikai kérdések, mint pl. a parasztság politikai szerveződése, kultúrtörténeti témák — íme a feldolgozott kérdések sokasága, amely ugyan még korántsem öleli fel a korszak teljes történeti problematikáját, de az összegyűlt anyag bizonyos mértékig mégis elegendő ahhoz, hogy a 10. évfordulóhoz hasonlóan a térség egészére, főként egységességének kérdésére vonatkozóan néhány bontakozó tanulságot levonhassunk. Űj adalékokkal gazdagodtunk ugyanis a Pannon-térség egységességének kérdésében. Ügy tűnik, hogy a modern korszak, a kapitalizmus, az ipari fejlődés kibontakozása nem a korábbi egységesítés irányába hatott, sokkal inkább segítette az eltéréseket, a fejlődés ütembeli és minőségi különbségeit, s eredménye az lett, hogy a Pannon-térség, eltérően a történelem korábbi (feudális) századaitól, nem, vagy egyre kevésbé képez a kelet-középeurópai történeti fejlődés modelljén belül alrégió- modellt. A közép- és kelet-európai teljes régión belül ugyanis a gazdasági és a társadalmi fejlődés legfőbb folyamatainak összehasonlító vizsgálata alapján három al- régiót különböztethetünk meg: az osztrák-cseh területeket, az orosz-lengyel-magyar fejlődési vonalat és a balkáni típusú fejlődés útját. így azután a Pannon-térséget a kapitalizmus előtörténete és kifejlődése szempontjából aligha lehet egységesen kezelni. Egyes területeinek fejlettsége között már a XVIII. sz. végén is mutatkozott fáziseltolódás, s az ezt követő ipari forradalom, amely maga is különböző hullámokban érte el a térség nyugati és keleti felét, olyan különbségekre vezetett az ipar térbeli elhelyezkedésében, amelynek összes mennyiségi és minőségi vonzata érzékelhető a keleti osztrák területek, a Dunántúl, Horvátország és Szlovénia gaz» 1982-ben Grazban 19. századi téma futott: A Pannon-térség megmerevedés és haladás között. — A modernizáció kérdései a 19. században a kiegyezésig. (1867/1868) 988
