Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Stier Miklós: "Mogersdorf" Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion (tanulmány)
dasági és társadalmi fejlődésének-fejlettsegének eltérő vonásaiban. (A tőkeképződés, az ipari centrumok, a vasúthálózat alakulásának különbségei, a városi lakosság arányának nagy eltérései, a munkásosztály kialakulásának és szervezettségének különbségei stb.) Az első világháborút követő új európai hatalmi helyzet vadonatúj történelmi szituációt eredményezett a Pannon-térség valamennyi népe számára. Mégpedig: a kelet-középeurópai problémáknak teljes mértékben a politikai szféra eszközeivel történő szabályozását. A győztes nagyhatalmak az itt élő népek számára új államipolitikai kereteket szabtak; a Pannon-térség népei is a vesztesek, ill. a győztesek szövetségi rendszerébe tagozódtak be. Mégis a korszak gazdaságtörténeti fejlődése mintha „áttöretné” velük az 1919—20. évi politikai döntések szabta, egyben a belső indítékokból is fakadó elzárkózásnak a 20-as évek folyamán keservesen ugyan, de még kedvező kereteket: az alapjában agrárszerkezetű kelet-középeurópai kis államok autarchiára ugyan erősen törekvő gazdaságai a 30-as évek folyamán létfenntartásukhoz, gazdasági életlehetőségeik biztosításához keresvén a megfelelő partnert, mindinkább hajlandók lettek mindenekelőtt politikájuknak az európai térségben fokozottabb gazdasági lehetőségeket kínáló, erősebb hatalmak gazdasági adottságaihoz, gazdaságpolitikájához s végső fokon: politikájához való hajlítására. Az ellentétes politikai szövetségbe tartozó kis államok szinte mindegyike versengett Németország kegyeiért, agrárterméked számára a német piac biztosításáért. Hosszú távon ugyanis mindenekelőtt Németország jelentette számukra azt a partnert, amely termékeiknek tartósan, sőt egyenletesen növekvő mértékben felvevő piacot biztosíthatott. Íme: a térség egységességének megbontására az első világháborút követően sikeresen irányuló történeti, politikai összetevők s az ellenhatások az 1930-as évtizedben! Az évszázadokra visszanyúló történelmi elmaradottság, a hatalmas kelet-középeurópai agrártenger a két világháború közötti időszakban és különösképpen a nagy világgazdasági válság után a 30-as években a Pannon-térség valamennyi népének politikai-ideológiai orientációjára, ha nem is egyforma intenzitással és eredményességgel, de azonos irányban hatott: térségünk agrártársadalma, mértékét tekintve több-kevesebb különbséggel, egyik bázisává vált az antidemokratikus, antiliberális, antiszocialista totalitárius törekvéseknek. S ennyiben, azzal együtt is, hogy a paraszti társadalomnak — ugyancsak nagy különbségekkel — mindenütt megvolt az a része (Horvátországban talán a legerősebben), amely egyfajta demokratikus kibontakozást keresett, ismét e történelmi táj bizonyos egységességéről beszélhetünk még a modern korszak vonatkozásában is. A közös vonások keresése vált egyik fő motívumává a szimpozion ez évi mo- gersdorfi, az „Állam és társadalom a dualizmus korában” című problematikát tárgyaló tudományos ülésének. A tárgykör megválasztása a hagyományos megközelítéseket meghaladó módszerek alkalmazását kínálta: hallhattunk széles ívű, összefoglaló jellegű előadásokat, majd pedig olyan előadásokat, amelyek a fő téma egy-egy aspektusát tárgyalták (állam és közigazgatás, az állam és az államhivatalnoki rétegek; a nemzeti-nemzetiségi kérdés és a kettős állam; művelődéstörténeti témák; a dualizmus időszakának politikai rendszerét ábrázoló előadások; a régió komplex történeti megközelítését nyújtó előadások stb.). Bizonyos fokú komplexitásra és inter- diszciplináritásra való törekvés jellemezte a tudományos teljesítményt, ugyanakkor néhány fontos kérdés nem vetődött fel. Feltűnően hiányzott például a gazdaság- történeti, a gazdaságpolitikai aspektus, továbbá az állam modernkori szerepét elméleti igénnyel is megvilágító megközelítés.) J Az immár 15 éves „Mogersdorf” Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion a Pannon-régió területén élő magyar, horvát, szlovén, burgenlandi és stájer történészek méltó és érdemes együttműködési fórumává vált. 1985-ben Magyarországon folytatódik a közös munka, a téma: „Állam és társadalom a két világháború között” lesz. Reméljük tőle az egyetemes historiográfia értékeinek további gyarapítását, és a távolabbi jövőre is vonatkozóan kívánunk zavartalan, vitákkal teli eredményes alkotó tevékenységet, a résztvevő országok kulturális és tudománypolitikája részéről biztató támogatóst, s a szimpozion munkásságába bekapcsolódó történész kutatóknak, tudósoknak igazán sikeres alkotó tevékenységet. 989
