Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - Dercsényi Dezső: A könyvek vonzásában (emlékirat I.)

különbségek ellenére kedvelt s bevont egyik-másik tervének megvalósításéiba. Egy­ről — mert ismeretlen, alighanem mert már a kezdet kezdetén megbukott — be­számolhatok. Lantos egy olyan folyóiratot tervezett, amelyet Budapesten szerkesztettek vol­na, de a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken jelent volna meg, jelentős részben kisebbségi szerzők műveivel. Szerintem szép és merész terv volt abban az időben, amikor gomibamódra szaporodtak el a folyóiratok, de legtöbbje nem élt tovább egy­két számnál. A folyóirat alapítására Budapestre hívta Szent-Iványi Józsefet, a felvidéki ma­gyarság egyik vezetőijét és gróf Bánffy Miklóst, az erdélyi magyar irodalom és poli­tika vezéralakját. Szent-Xványival jól alakultak a tárgyalások, de Bánffy teljesen elzárkózott. Amikor végighallgatta elképzeléseinket, csak annyit mondott: — S Önök azt hiszik, nálunk Erdélyben kell az, amit itt. Budapesten szerkesz­tenek? így végződött a folyóirat-alapítás rövid története. Aki azonban egyszer belekóstolt a ibiibliofiliába akár mint gyűjtő, akár mint botcsinálta készítő, nehezen szabadul ettől a szenvedélytől. Még ugyanabban az év­ben, amikor a Genfhon-könyv megjelent, nálunk készült Térey Sándor A föld lelke című regénye. A név tulajdonképpen íród álnév volt, s ha jól emlékszem, Kuti Sán­dor debreceni ügyvédet takarta. Az irodalomban mint Verlaine első magyar fordí­tóinak egyike jelentkezett. A könyv előállítását ő maga fizette, így ne;m volt nehéz arra is rávenni, szép könyvet csináljunk. Ez a már említett szép papír és arányos tükör mellett még azáltal is lehetővé vált, hogy jó barátságban volt Gáborjánl Sza­bó Kálmánnal, a debreceni rajztanár festővel és grafikussal, aki fametszetekkel il­lusztrálta a regényt. Gáborján! Szabó Kálmán kitűnő grafikus volt, akivel a sors miég egyszer összehozott Rómában, a Palazzo Falconáeri-ben, mindketten egyszerre voltunk ösztöndíjasok 1939-/ben. Fametszetekben rögzített élményeit Visioná d’Italia c. sorozatában tette közzé. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, s egy évtized múltán viszonylag fiatalon halt meg. Emlékének egy évtized múlva emlék- kiállítással adózott a Magyar Nemzeti Galéria. Ez időben jómagam abban a hiszemben éltem, hogy a könyv illusztrálására — eltekintve természetesen a tudományos könyvek fotódokumentációjától — mint a gutenbergi hagyományok őrzője — egyedül a fametszet felelhet meg. Ez időben a fametszet új fénykorát élte. Kozma Lajos a Kner könyvek illusztrátoraiként lendí­tette fel e műfajt. Molnár C. Pál Cyrano de Bergerac-ja, Fioretti kötete, Fáy Dezső már említett Dante illusztrációi, a Székely balladákat, az Ember tragédiáját díszítő fametszetei európai feltűnést keltettek. Magam is néhány — főként idegen nyelvű — tanulmányban próbáltam felhívni a figyelmet erre a jelenségre. Gáborjára Szabó Kálmán fametszetei sem segítettek a Térey könyvön, ha jól emlékezem, nem volt komolyabb visszhangja, ha cstak az nem, hogy a Széchényi Könyvtár 1934-ben A szép könyv címen kiállítást rendezett, amely Hess András Chronica Hungarorumától kezdve több mint száz kötetben mutatta be a magyar könyvtermelés legszebb darabjait. E kiállításon a két utolsó kiállított könyv Gen- thon és Térey kötetei voltak. Ez azon/ban nem valami szigorú zsűri döntésének volt köszönhető, hanem személyes kapcsolatunknak. Mint a Széchényi Könyvtár díjtalan gyakornoka, jó barátságba keveredtem a kiállítás rendezőjével, Hunyady Józseffel, s így kerültek a könyvek a Száz legszebb könyv elnevezést viselő rövid kiállítás 109. és 110. köteteiként a tárlókba. Ami a Genthon-toönyv kiadásának anyagi oldalát illeti, eladásáról nincsenek pontos emlékeim, de úgy tudom, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeimet, alig­hanem ráfizetéses volt. A harmincas éveik látszatkonijunlktúrájáiban ez nem is volt érdekes, a fegyverkezésre költött összegek fellendítették a gazdasági életet, megin­dult a pengő inflálódása, s politikai szélsőjobbra tolódás. Korvin László jóslata nem úgy vált be, ahogy ő elképzelte. Édesapám ellen­zéki hajlama, de józan politikai érzéke miatt is a nyilasok ellen harcolt, csak egy kis ízelítő, hogy írt róla és újságjáról a nyilasok hivatalos lapja. 963

Next

/
Oldalképek
Tartalom