Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - Vékony Gábor: Az avaroktól a honfoglalásig (tanulmány)
szorosan témánkhoz. A IX. század régészeti képe hosszú ideig alkalmazkodott a történeti képhez, ennek következtében ma is gyakran hiátusról, régészeti űrről beszélünk e korszak kapcsán. Ezzel a régészeti lelethiánnyal csupán az a baj, hogy ott is megvan, ahol nem kellene lennie. A történelmi magyarázatok alapján a Dunántúl karoling fennhatóság alatt volt, ennek megfelelően itt természetesen karoling em- lékianyagot kellene találnunk. Karoling leletek azonban csak a Dunántúl nyugati felén tűnnek fel, ott is szórványosan. A IX. századi hiátus elméletének másik nehézsége, hogy az utóbbi időben egyre- másra kerülnek elő olyan régészeti leletek, amelyek IX. századiak, ezek megismerésével arra is rá kellett jönnünk, hogy eddig is voltak olyan emlékanyagaink, amelyek ebből a korból származnak. A legkiemelkedőbb ilyen emlék a híres nagyszentmiklósi kincs, amely ugyan már a XVIII. század végén előkerült, de nagyon sokáig Attila-kincseként tartották számon. A 23 aranyedényből álló asztali készlet darabjainak egy része az onogun- durok fémművességével van szoros kapcsolatban, más darabjait az a jellegzetes állatstílus jellemzi, amely a Kárpát-medence honfoglalás előtti legkésőbbi temetőinek fémművességét is, az ún. griffes-indás fémművességet. Bizonyos okok alapján többen valószínűnek tartják, hogy a kincs utolsó gazdája az államszervező harcokban legyőzött Maros-menti törzsfő, Ajtony volt. Sajnos, korábbi birtokosairól nem igen tudunk semmit, annak ellenére, hogy a kincs edényeinek felén felirat van. Ezek egyilke egy eléggé kései görög szöveg, amely vízszenteléssel, ill. kereszteléssel van kapcsolatban. Egy másik csészén görög betűs, de török nyelvű felirat található, a feliratok többsége pedig rovásírással íródott. A török felirat szövegében két dunai bolgár cím is szerepel, a bojla és a zsupán, s mivél az utóbbi címet csak a dunai balgárolknál ismerjük, biztosra vehető, hogy a felirat abból a korból származik, amikor ez a vidék bolgár fennhatóság alatt állt. Keveset mondhatunk a rovásfeliratokról. Csak annyi bizonyos, hogy a türk rovásírással, közelebbről a kazár rovásírással szoros kapcsolatban áll a Nagyszent- miklóson használt ábécé, azonban egyikkel sem azonosítható. A nagyszentmiklósi kincs alapján biztosan meghatározható egy olyan stílus, amely a IX. században virágzott, s e stílus emlékeit szép számban megtaláljuk a honfoglalás előtti legkésőbbi, a griffes-indás fémművességgel jellemezhető temetőkben. E temetők, ill. e temetők egy részének korát meghatározzák azok az adatok is, amelyeket a morva fejedelemség IX. századi központjainak, lelőhelyeinek feltárásai révén ismerünk. Ezeken a lelőhelyéken olyan emlékek kerülnek elő IX. századi anyaggal, ill. IX. századi környezetben, amelyek a griffes-indás temetők jellegzetes darabjai. Így aztán nem csodálható, ha IX. századi morva holmik viszont a griffes- indás temetőkből ismertek. Az utóbbi idők nagy vállalkozásának részeként, a Békés megyében végzett régészeti, településföldrajzi kutatások során váltak ismertté azok a griffes-indás temetőkhöz tartozó telepek, amelyeket jellegzetes tárgyaik alapján ugyancsak a IX. századra keltezhetünk. E keltezés — egyebek mellett — arra támaszkodik, hogy a települések anyaga feltűnő kapcsolatot mutat a kazár kanagátus régészeti emlékanyagával, a Szaltovo-Majak kultúrával, utóbbi kezdetét pedig a VIII. század végére helyezhetjük. Részben ezzel összefüggésben kell megemlékeznünk egy újabb leletegyüttesről. Az Újvidék szomszédságában fekvő bácskai Csében a közelmúltban került feltárásra egy, sajnos nagyobbrészt elpusztított, griffes-indás temető része. A sírokból előkerült fémtárgyak stílusa szoros kapcsolatban van a nagyszentmiklósi állatstílussal, a temetőt azonban nem ez teszi igazán érdekessé. A lelőhely különlegességét az adja, hogy számos másodlagosan felhasznált római tégla került elő, amelyekre a jeruzsálemi templom hétágú lámpájának rajzát, a közismert zsidó jelképet, menórát karcoltak. Az egyik ilyen téglán héber betűs felirat 71
