Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Gyurácz Ferenc: Veres Péter nemzetszemléletének elemei az ötvenes években írt munkáiban (tanulmány)
GYURÄCZ FERENC Veres Péter nemzetszemléletének elemei az ötvenes években írt munkáiban A messianisztikus forradalmiság nemzeti indifferentizmusától indult Veres Péter a harmincas évek kö zepére - végére kialakította a szociális és a nemzeti problematika legszorosabb egységét tételező világnézetét, amelyeet olyan, az író által dialektikus egységnek tekintett ellentétpántok jellemeznek, -mint pl. szocializmus—nacionalizmus, parasztsors—magyar sors, -társadalmi és nemzeti felszabadulás stb. A politikai motiváció sorrendi elsősége Veres Péter magyarságszemléletét már a 45 'előtti időszakban ideologikusra formálta. Az író elméletalfcotó ambíciója és a konkrét szocialista társadalom egyelőre még utópisztikus messzeségben érzékelt képzete azonban a Veres Péter-i ideológiát nem annyira az adott politikai küzdelmek vezérfonalává alakította, mint inkább a történelmi-társadalmi helyzet elvontoblb értelmezéséhez, a történelmi-társadalmi helyzettel adekvát, vagy adekvátnak gondolt társadalomelméleti-filozófiai alapokhoz kötötte le.* Ily módon ez az ideológia, ez a magyarság- szemlélet nem kerülhette eJ az 1940 körüli évek társadalomeliméleti-ídeológiai zűrzavarával való kapcsolódási pontokat, ám árnyoldalainál nagyobb jelentőségű az a körülmény, hogy kialakította alaptendemciáit, körülírta, megalapozta fő fogalmait, amelyek különféle módosulásokon keresztüli úgy Veres Péter, mint értő olvasói számára érvényességüket az elkövetkező évtizedekben is igazolták. A koalíciós években Veres Péter a parasztpárt élén képviselte eszmerendszerét, s gyakorló politikumként a magyarság-prablematika elméleti továbbgondolására, ideológiai aktualizálására nem volt ideje, illetőleg ennek szükségessége sem vetődött fel. Az ötvenes években a közelmúlt történelmi tapasztalatainak, némely elméleti eredményeinek .(iLulkács-, iBilbó-, Róvai-tanulimányok) és az új társadalmi feladatoknak hatására -már fölvetődött volna, ám ekk-or a Rákosi-kliikk ideológiai egyeduralma zárta el a nyílt beszed útját Veres Péter előtt is. (Másrészt azonban a munkásságát hivatalosan is elismerték, most először élhetett meg irodalomból, a korszak irodalmának — ,-,narodnyik” múlt ide vagy oda — egyik központi alakja, egyik legtermékenyebb szerzője lett. Az író és a korszak Viszonyának -bonyolult ellentmondásossága (amit egy másik írásiban próbálunk meg 'értelmezni) könnyűvé nem, de annál inkább fontossá teszi az akkoriban megjelent Veres Péter-művek eszmeiségének vizsgálatát. A Veres Péter-jelenséget ima imár nem-igen övezi a csodának kijáró áhítat, s ez jó dolog, amennyiben a tárgyilagos megítélésnek nyit teret. Ám az utóbbi években, az ötvenes évekről szóló munkák megszaporodása idején olyan — szerintünk téves — vélemények is hallhatóak voltak, amelyek Veres Pétert a sztálinista politika bűnrészeseként tüntették föl. -Korabeli munkáinak vizsgálata nemcsak eszméire, s az eszmékkel ebben az időszakban korántsem biztosan azonos véleménynyilvánításaira vethet fényt, hanem az ötvenes évek általános eszmetörténetéhez is szerény hozzájárulás lehet. * * V. ö.: Gy. F.: Veres Péter magyarságszemlé lete. Részlet egy hosszabb tanulmányból. Forrás, 1981/9. 905
