Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Kovács József: A Magyar Szent Korona (tanulmány)
Az a tény pedig, hogy a Korona eszmei mondanivalója éppen a császárkoroná- zási szertartás kifejezéseivel vethető össze, a magyar királyi hatalomnak a (császári hatalomhoz hasonló sajátos jellegére enged következtetni, de az sem kdsjelentősé- gű, hogy éppen római szertartással vethető egybe. Felvethető még a következő kérdés is: Volt-e Szűz Mária-kép a Koronán? Ré- vay Péter.(1613) kifejezetten említi, hogy a Korona hátsó részén az Istenanya Mária képét látta. „In ipsa verő oircumferentia fronté recta, Imago Salvatoris nostri Pomum tenentis; ex adverse Divae Matris Vinginis: et deinde sacerriimus Aposto- loruim ordo, Reg.umque, ac Iimperator.um, Martyrumq.ue Christian orum”. „ ... magán a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé, aztán az apostolok, a keresztény királyok, császárok, vértanaik szentséges sora...” (De sacrae coronae Regni Hungáriáé ortu, virtute, victoria, fortuna, Augustae Vindelicorum, 1613; majd: Tyrnaviae 1732, 77. old.; magyarul: A Korona kilenc évszázada, Bp., 1979., 224. old.). — Az a tény, hogy Révay a két arkangyalt egyáltalán nem említi, arra enged következtetni, hogy a leírás pontatlan és valamilyen félreismerésen alapszik. Az „uralkodók” képeivel kapcsolatban írna a következő véleményeket tartják: a) eredetileg is ugyanezek az ábrázolások voltaik a Koronán. b) helyükön eredetileg nem volt semmi; c) időközben kicserélték mind a három képet; d) csak a kiemelkedő helyen cserélték le az eredeti képet Dubász Mihály képére. Hogy melyik vélemény a helyes, annak megállapításához .még további kiutalásokra, vizsgálódásokra van szükség. Ügy tűnik azonban, hogy az igazság kiderítéséig is a Korona megállapított eszmei mondanivalója megállja a helyét, keletkezésének az Idejét azonban véglegesen csak az igazság megtalálása után lehet meghatározni. 25. De térjünk vissza az eszmei mondanivalóra. Az igehirdetésnek a középkorban divatos gyakorlata, az „ars praedicandi” szerint minden „sermo”-hoz, beszédhez erkölcsi tanítás is 'tartozik, amit általában tropológiának szoktak nevezni, és ezt annál jobbnak 'tartották, minél inkább a Biblia szavaival sikerült előadni. Mi tehát annak a mondanivalónak a tropológiája, amit a Magyar Szent Korona „ád elő”? Krisztus, hit, világosság, nép, atya, Mindenható, hívő —: e szavak azt javasolják, hogy azt a Szentírásban ott keressük és 'találjuk meg, ahonnan éppen e szavakkal jöhet tanítás a Korona viselőjéhez: „Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel. Mi köze az igazságnak a gonoszsághoz? Vagy hogyan fér össze a világosság a sötétséggel? Hogyan egyeznék meg Krisztus Bóliállal? Vagy imi köze a hívőnek a hitetlenekhez? Hogyan tűrd meg Isten temploma a bálványokat? Hiszen ti az élő Isten temploma vagytok, amint Isten mondja: — Közöttük lakom, és közöttük járok, Istenük leszek, őlk meg az én népem ... Akkor fölkarollak titeket, s atyátok löszök, ti meg fiaim és leányaim lesztek, — mondja a Mindenható Űr, a KYRIOSZ PANTOKRATÓR. Mivel tehát ilyen ígéretek birtokában vagyunk, szeretteim, tartsuk távol magunktól a test és a délek minden szennyét s tegyük teljessé megszentelésünket .Isten félelmében” (2. Korimtusi 6, 14— 7, 1.). 904
