Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Kovács József: A Magyar Szent Korona (tanulmány)
Volt-e valaha szétszedve a Magyar Szent Korona? Az igazi alapkérdés ez: Vajon jó helyen van-e a Koronán Péter apostol és Pál apostol? Az ősegyiház gyakorlatában van olyan ábrázolás is, amelyen Péter felett a Nap, Pál felett pedig a Hold látható, míg a többi felett a csillagok. (Artner Edgár: A keresztény ókor régiségei., Bp., 1958. 50. old.). — Ha a Magyar Korona Ikonográfiái programja ezt az ikonográifiai szabályt követi, akkor most ds helyén van minden. Péter ugyanis a Nap oldalán van, Pál pedig a Hold oldalán. Él azonban — mondhatjuk, hogy a mai napiglan — egy másik ikonográfiái szabály. A már többször is említett Guilelmius Durandus püspök ínja le ezt a szabályt (Rationale divinorum officiorum., lib. 7., cap. 44., n. 6.), amikor az evangélistáknak Krisztus melletti helyéről ír: Mátét és Jánosit, mivel ők még a szenvedésre és meg- halásra képes Krisztusihoz, közvetlenül az ő meghívására csatlakoztak, Krisztustól balra helyezi el, míg Márkot és Lukácsot, akik már a mennyibemenetel után, a halhatatlan és töibbé már nem szenvedő Krisztushoz csatlakoztak, Krisztustól jobbra teszi. A megokolás és a következtetés: „per sinistram enim mortalitás, per dextram iimmortaliitas designator, secundum illud: ’Laeva eius in capite meo, et dextera illius amiplexabitor me’. Bt propter hanc causam in pictoris ecclesiarum Paulus ad dextram, et Petrus ad sinistram statuuntur Salvatoris; et in bulla papali caput Pauli a dextris crucis, et caput Petri a sinistris..— „a bal oldal a halandóságot, a jobb oldal a halhatatlanságot jelöli, a következő mondat szerint: ’Balja fejem felett, jobbja fölemel engem’. És ezért a szentegyházak festményein Pált a Megváltó jobbjára helyezik, Pétert pedig a baljára; a pápai bullákon is Pál feje a kereszttől jobbra van, Péter feje pedig balra... Henszlmann Imre (i. m., 142. skov.) több véleményt is idéz, hogy honnan magyarázható az a szokás, hogy Pál került jobbra, Péter pedig balra Krisztustól. Az egyik vélemény szerint Pál magát az apostolok között a legkisebbnek tartotta, így hasonlított Jákob pátriáika legkisebb fiához, Benjáminhoz; e név pedig annyit jelent mint a „Jobbnak a fia”. Egy másik vélemény pedig Péter és Pál Jeruzsálemi találkozásához megy vissza, amelyről Tertullián azt írja (De praescriptione, 23.), hogy a régi apostolok a fiatalabb Pálnak „dexteram dederunt in signum concordiae et convenientáae”, „jobbot adtak az egyetértés és megegyezés 'jeléül”. A Magyar Koronán azonban — ha Krisztushoz viszonyítunk — akkor Pétert találjuk jobbról iés Pált balról. Két vélemény vonható le ebből: a) A Magyar Korona nem követi ezt az ikonográfiái szabályit, b) A koronát esetleg valaha szétszedték és nem jól rakták össze. (A „szabály” szerinti elforgatás után — az apostoloknak egyesek által észlelt és kifogásolt szemál-lása is helyreállna). 22. Tájolható-e a Magyar Korona? Idézzük magunk elé a Koronát, abban a szemléletben, ahogyan Honordus Augu- stodunensis írta le az Imperator koronáját: „Az Imperator koronája a kerek világ. ... ív hajlik föléje... Óceán osztja világot..— 'Ha tehát a Magyar Korona is a „világ” képd ábrázolása, joggal felvethetjük a kérdést: Vajon tájolták-e a Koronát? Másképpen fogalmazva: Van-e a Magyar Koronán, aíkár alaki kivitelezésében, akár képi programjában olyan pont vagy részlet, ami szükségszerűen megkívánja, hogy azt valamely égi pont vagy égtáj felé fordítsák? 'Röviden: Milyen irányú a Korona alaphelyzete? Ikonologiai szempontból két véleményt említhetünk meg. Az egyik azon a bibliai mondaton alapszik, amely azt mondja: „Deus ab Austero vendet”, „Délről jön az Isten” (Habakwk, 3, 3). A Nap tehát 'keleten van, a Hold pedig nyugaton. A középkor teológiája szerint ez a teremtéskori alaphelyzet, a feltámadáskor is ugyanebbe a helyzetbe tér vissza a világ. (V. ö. Thomas Aquinatis, Summa Theologiae, Suppl., q. 77., art. 3.). — Ebben az esetben a Teremtő Atya mellett lévő iNapróil és Holdról ítélve, András apostolnál volna a kelet és Éülöpnél a nyugat. 899
