Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 8. szám - Mészöly Miklós: Az esküvő (regényrészlet)

MÉSZÖLY MIKLÓS Az esküvő (RÉSZLET) Dóra infánsnőnek, hercegi jóindulattal. Azokban az időkiben, miikor az ország ügyei békés vesztésre álltak, nagyobb szabású összeesküvés ürügyén a véletlen 'összeismertetett egy ifjú infánsnővel, kinek a családfáját a gyűjtögető, főidet művelő ősökig lehetett vdszavezeitni, mint a patinás Pannon Almanach bejegyzett családijaiét. Ügy csöppent bele az országos goradökiba, mint pacába az egy szem aranypor. Szerencsiéire a faluban esküvői előkészületek is folytak; bár az ifjú pár sem tudhatta mlég, hogy ők kerülnek sorra. Mii magunk sem voltunk az eseménybe előre beavatva, s ezt vehettük úgy is, miint az elkerülhetetlenül belkövetkezőnek ínyenc késleltetését. Ez a 'hagyomány egy indián szokás példáját szelídítette hozzá igényeinkhez, mely az Amazonas vidékéről szivárgott át hozzánk, kerülő úton; Szó szerint arról van itt szó ((vagyis ott), hogy nem azonnal eszik meg a foglyot, hanem többnyire tíz-tizenöt 'év múlva — teljességgel nyitott, bogy miikor. Addig úgy élnek, mint a többi törzslbelá, aszsonyt kapnak, vadászhatnak, szórakozhatnak. Ami csodálatra késztető ebben: a gazda és foglya közt kialakuló meghitt vi­szony. Nincs gyűlölet, ami azonnal kielégülést keresne. A bizonytalan időre elhalasztott Nagy Utazás itt is ugyanúgy a Nagy Folyam hullámaira bízza rá az éppen soron következőt, mint maga a természet. Alkalmazkodás a nagy példaképhez, semmi elsietett döntés. Mint ahogy minden esküvőnek is megvan a maga ideje. S ki tudja, mikor van az. A viharról szóló beszámoló gyorspostával érkezett: a fővárosból indult útjára, megtévesztésül egy Tatra autón, mely máskülönben Zöldséget szokott fuvarozni a nagyvásártelepre. Az öreg járgáhy kizárólag Stzacsvainak engedel­meskedett, ki maga sem volt fiatal, ütötte a hetvenet, mégis rá tudta venni a fiatalabb kofákat, hogy a paprikával, paradicsommal, szagos zellergyökerek­kel tömött bódékban elkeveredjenek vele. Az öregnek mindig volt valamilyen primőr-szaga. Egyébként a faluban nőtt fel s csak legénykoráiban látott először öt foknál magasabb lépcsőt, a Parlament téren, ahol — (később és előbb is — nem csupán paradicsomlé folyt országos lagzik idején, hanem vér is. Átellen- ben a királyi várról hiányzott a rézkakas, melyről korábban bús-bánatos me­séket hallott. Vagy 'összetévesztette valami mással. RégiriŐk. A qui neunmal a tor­lódás jó másfél órára leragasztotta az öreg járgányt, az újságos pavilon előtt sor állt, a benzinkutak üresen hirdették magúikat; mintha mindenki az utolsó készletével berregett volna az utcákon. A levegőben események lógtak. Hirdet­ték a világjáró cirkuszt, a Riémemibent és a Királymacskát. A kettő beteges sze­relemmel egészítette ki egymást, bár soha nem léptették fel őket ugyanazon az estén; csupán az igazgató jelentette be, hogy ugyanazokat a polgárokat lát­833

Next

/
Oldalképek
Tartalom