Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
ban franciaországi és svájci hangversenylkörúton, júniusban Baseliben, Luxemburgban, Londonban, .ahol Bartók éppen ötvenedszer lép fel, most Dittával együtt és ki gondolná, hogy egyben utoljára ás?!... Ismét Svájcban nyaralnak, készül a Hegedűverseny, továbbá a Kontrasztok Benny Goodmannak, az amerikai jazz-fclarinétos- nak együttes (bemutatóra. Ditta 35. születésnapján, 1938. október 31-én itthon is a csúcsra ér a zongorapáros: magyarországi bemutató. Az ezüstös fejű Bartók és a viruló, szép, ifjú Pásztory Ditta ül két zongoránál az Operaház színpadán, Jegesi József és Vidovits Sándor kiváló ötösök közreműködésével és a svájci Ansermet vezénylésével felzeng a Szonáta. Családi öröm, hogy 'Ditta anyukája és rimaszombati öccsei is eljöhettek — útlevél nélkül —, ugyanis ezekben a napokban visszacsatolták a Felvidék egy részét Magyarországhoz. 1938 novemberében bejárják még Hollandia és Belgium hangversenytermeit, rádióit. A zongorapáros és Bartók új művének jó híre valóiban az eget veri. De az ég mindegyre sötétebb! December 31-én Bartók és Pásztory Ditta szerződést köt Sohulhof Andor hangversenyszervezővel 1939. április 1-től 1940. augusztus 31-ig terjedő másfél évre, rádió- és lemezfelvételekre is. El sem múlik a nyár, szeptember 1-én kirobban a német—lengyel határon a háború, mely azután Bartók haláláig tart. A Bartók házaspárhoz három lengyel menekült érkezik. Ditta számolgatja, hogy pár hónap alatt tizenhatszor játszottak zongorapárosban, Párizsban, Zürichben kétszer is. Megmosolyogtatta, hogy Velencében csak egy bosszú és egy rövid zongora volt, viszont hat ütős, egyik rosszabb mint a másik. Dittának eszébe juthatott egy Bartók-d megjegyzés, hogy éppen a rossz zongorán kell és lehet bizonyítani a tudást, billentesse! kiküszöbölve a Ihanghiibákat. — „Soha többé nem jövök zongorázni ebbe az országba!” — jelentette ki bosszúsan a férj, de decemberben Torino, Firenze, Róma hallgatja őket. Ditta ibírja a hangverseny- utafcat, de a szikár, kistermetű Bartók összeró,ppan. Karácsony előtt meghal hőn szeretett édesanyja. A fia a Farkasréti Temetőbe nem tudja kikísérm, lázas, ki sem mozdulhat. Fekete karácsonyuk van 'és bizonytalan a jövő, legalábbis Európában hosszabb időre... MÁSODSZOR ÉS HARMADSZOR AMERIKÁBAN Édesanyjával valószínűleg 'beszélgetett Bartók, hogy hová meneküljön, ha kiterjed a háború? Édesanyja ideikötötte őt Európához, halálával ez a szál elszakadt. Péter felnőtt, érettségire Sárospatak angol intézetébe adták szülei 1939-ben. Onnan a közeli Rimaszombatba látogatott sűrűbben, Nelly nagymama zongorás-muzsikus házába. Bartók mindinkább kettesben imáradt Dittával. Nagyobbik fia Béla megnősült és Budapesten elhelyezkedett. Irma nénit, a 90 éves nagynénit — aki eddig a Bartók nagymamával élt —, Béla fiára bízza. A gyásztól és .betegségtől letört Bartókot és feleségét Győribe hívja Halmos László karnagy 1940. január 17-re. Bár a zenészek ellene szavaznak, Halme« énekkara — mely Bartókot már énekelt — mellette szavaz és győz. A pályaudvaron Halmossal egy menekült lengyel zenerajongó is várja Bartókot, hogy láthassa. A bemutatkozásnál németül szólal meg, mire Bartók szinte rákiált: „Németül nem beszélek!” A pályaudvaron katonák jártak-keltek, veszélyes volt a helyzet. Halmos halkan mondja, hogy egy 'lengyel tanár áll előtte. Bartók erre megszelídül és franciára fordítja a szót. Mikor kiderül, hogy a lengyel csak töri a franciát, elfogadta a német szót és kedvesen elbeszélgettek. Győri hangversenyükön Dittával Mozart c-moll fúgáját adták elő, ma emléktábla jelöli a helyét. Ez volt a már világhírű zongorapáros utolsó vidéki szereplése Magyarországon. Bartók Zathureczky Edével még fellépett Szombathelyen, 1940. március 2-án, az I. rapszódiát és a Kreutzer- és Mozart-szonátát játszották. A magyar vidék mindig hálás közönségétől ekkor búcsúzott el legnagyobb művészünk — örökre. 813
