Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
visszavonultságát Denis (Dille. Kínos mellőzöttségében 1932. nyarán mintegy 4Ö Mikrokozmosz darabot írt zongoratanotok számára. „Az anyag gyakorlati kipróbálására kitűnő házi alkalom íkínálkozott”, — nyilatkozta Bartók — „1933-ban kisfiam Péter nagyon kért, hogy taníttassunk zongorázni. Gondoltam egy merészet és nagyot, magam fogtam hozzá ehhez a számomra szokatlan feladathoz. Ének és technikai gyakorlatokon Üdvül csakis Mikrokozmosz muzsikákat kapott a gyerek, remélem hasznára vált, és én is sokat tanultam ebből a kísérletiből.’ A zongoraórák népdal- énekléssel kezdődtek. Édesapa vagy édesanya válogatott A magyar népdal-ból, mely 1924-ben jelent meg, Péter születésekor. Bartók kéziratos gyűjtéseiből is válogattak, pl. C-dúrbán: „Debrecenbe kéne menni”, „VSrágéknál ég a világ”, „Egyszer egy királyfi”, „Lám megmondtam te kislány”, d-moliban: „Este van már nyolc óra”, stb. Egy-egy dallarnsort Péter jegyzett kottapapírra, gyerekes nagy pöttyökkel, tehát belső hallást, zenied elképzelést is gyakorolt. A dallamot énekelte, majd egy, aztán két kézzel oktávpártouzamba játszotta. Használták az dsmétlőjelet, Da Capo al Fine jelzést is, mely figyelmeztetett a visszatérő sorokra, szerkezetre. Ezután következtek a könnyebb Mikrokozmosz darabok, melyeket (Bartók gyaíkran azokból a népdalokból komponált, melyet Péterrel daloltatott. „Virág Erzsi az ágyát” dallamára mutat a 16. Uniszónó, „Szántottam gyapot” szinkópájára a 9. Szinkópák, „Megfogtam egy szúnyogot — Még azt mondják nem illik a tánc a magyarnak” dallamáéból készült a 31. Tánc kánon formában. A 36. és 66. szántó darab záróvonalán apai ajánlás olvasható: PÉTERÉ. Néhány darab záróvonalán pedig évszám és október 31. — „Születésnapomra kaptam” — mondja Ditta meleg ráemléfce- zéssel. Hernádi Lajos zongoraművész-tanár, volt Bartók-tanítvány, meséli, hogy Ditta egy alkalommal kottát lobogtatott előtte és anyai büszkeséggel mondta, hogy Péteré. A Mikrokozmosz egyik darabja volt. A Mikrokozmosz 153 darabja valóiban a családi élet melegében fogant és kerekedett egésszé. A kéziratát még Magyarországon fejezte be Bartók 1940-lben. Rendkívül fontos pedagógiai mű, világszerte úttörője az új zenének. Több Mikrokozmosz dallamot, így a 74. Magyar párosítót, mint énekleckét is ajánlja Bartók a zongoratanulóknak, és az Előszóban kimondja alapelvként: „Minden hangszertanításnak tulajdonképpen a tanulók ónékel totóséból kellene kiindulnia.” Ditta tanúja és segítője volt a „Bartók-rend”, vagyis tanítási módszer kialakulásának az 1930-as években, Bartók elfoglaltságakor ő tartott órát, válogatott népdalt. Zongorapárosukha utal a Mikrokozmosz egyik újítása, hogy a kezdőt bevezeti a kétzongorás játék technikájába. Az asszdmetrikius bolgár ritmusokkal pedig előkészítette az európai műzenei ritmusok felfrissítését, a változó ütemek sűrűbb használatát, mely eleinte a karnagyokat is megzavarta. — „Nagyon jól haladt Péterke, a néki írt Mikrokozmosz darabokat jól játszotta” — mesélte Ditta. — Szerette Bach iNotenibüidhlem füzetét is, Imely ugyancsak a családi házi zenélésében született, Bach is a fia és felesége számára komponálta. — „Péternek volt kis gramofonja és sok lemeze, azokat hallgatta, saját szórakozására. De figyelte a rádió komolyzenei adásait is, és méginkább szülei játékát. Előfordult, hogy ez vagy az neki is tetszett. Édesapja ilyenkor valóban boldog volt és örült a zenei, nevelési sikereknek.” Ditta megőrizte Péter kottás munkafüzetét és Bartók eddig ismeretlen népdal- válogatását, mélyből nyomon követhetjük a „Bartók-rend” és a Mikrokozmosz darabok összefüggését. Dedikált példányát megkaptuk Dlttától 1963-ban, tanulmányt írtunk róla, további feldolgozása folyamatban. A Mikrokozmosz ma már világszerte tananyag, melyet rendszerint a ráérő délutáni órákban gyakorol az iskolás gyermek, Japánban éppúgy, mint Afrikában. Tehát amerre a Nap lejár, Mikrokozmoszt játszik a zongorán ezer és millió gyermek, legyen ibár a (bőre színe sárga, fehér vagy fekete. — Hogyan zongorázott Bartók Béla? Bartókné meglepődik e kérdésen, nem talál rá szavakat, de néhány Bartók-i utasítást idéz: — „Bach-műveknél megkívánta, hogy csembálószerűen szóljon a 814
