Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
A Szilágya Dezső téren Márta fogadja a vizsgázót, késve jön Bartók. Felhangzik a kétzongorás Mozart-versenymű, aztán a Bartók-szvit. Az alkonya búcsúzás- kor Bartók szól: — „Elkísérem iDittát a Margit-háddg.” — A Duna-parton hosszan sétálnak a virágzó vadgesztenyesoron. Ezalatt Mártában valószínűleg eldőlt; hogy akik zo-ngorapárosban tanítvány és tanárként így egymásra találtak,, azok között nem állhat. 1923. június 16-án békés megegyezéssel válik Márta. Hírlik, hogy iDittát még megtanította, hogyan főzzön Bartóknak. A Táncszvit sürgetett partitúráját is Márta készítette el a november 19-i bemutatóra. Legendák kísérték a leánykérést. Eszerint Bartók levélben jélezte, hogy készül Rimaszombatba. — „Ne fárassza magát a hiábavaló odautazással!” — válaszolt Nelly mama, akit riasztott a 22 év korkiüLömbség. — „Hidegen akartam fogadni. .Kisfiús alakja, mozgékonysága meglepett. Halk beszéde meggyőzött... (Majdnem egykorúak voltunk!” — Ditta 20, Pásztoryné 40, Bartók 42 éves volt. Bartók Otthonosnak érezte a Stefanik utcai kis házat, a rozoga fakaput, a virágos udvart, az üveges verandát, a kisvárosi környezetet, mely a nagyszentimiklósi gyermekéveire emlékeztetett. A család tudta, hogy Bartók fizetése nem több, imlint Ditta nagynénjééké, Fábián Vilmos gimnáziumi igazgatóé. 1923. augusztus 28-án volt Bartók Béla és Pásztory Edith házasságikötése. Ugyanebben az éviben elhunyt Ditta .apja. A kislányos, hallgatag feleséget Kodály- né, Emma asszony eredeti humorral fogadta: — „Kis taknyos, tegezz!” — kiáltotta és máris áthidalta a 20—40—60 év kortkülönbségeket. Kodály sohasem érezhette a korkülönbséget Dittával szemlben. Ditta emberismeretét, lélekbelátását magén is tapasztalhatta. Ditta döntéseit különféleképp fogadta. Bartók és Ditta ez idő tájt többször van együtt Lajtha Lászlóákkal. A fiatal mama kicsinyeit, Lászlót és Ábelt néha a zongorán pólyázza egyszobás szükséglakásukban. Bartók és Lajtha múzeumi népzene-rendezői munkássága ez idő .tájt már Európa-szerte elismerést kelt. 1928-ban együtt mennék a prágai népművészeti világkongresszusra, ahol később — Bartók ajánlatára — a 37 éves Lajtha László lett a népzenei világszervezet titkára. „MOST MÁR VAN DICSŐSÉG, DE PÉNZ NINCS” 1923. november 19-én a főváros egyesítésének ötvenéves jubileumi díszünnepélyén zenetörténeti jelentőségű bemutatóvá emelkedett Bartók Táncszvitje és Kodály Psalmus Hungariousa. Az első soriban ült Bartók és Ditta, Kodályék mellett Márta és Béla. Az elsöprő siker elnémította az ellenségeskedőket. Dittát a következő napon máris magára hagyja férje. Bartók ez idő tájt nem komponál, hanem rengeteget utazik, hangversenyez itthon és külföldön. Ez hozza a gyors pénzt. November 20-án Szegeden, 23-án Londonban, december elején négy északi angol városban, majd Párizsban és Genfben ad hangversenyt. Karácsonykor látja viszont Diit- tát. December 23-án Mártának visz könyv- és óraajándékot lés 25-re várja Béla fiát látogatásra. Ditta karácsonyait rendszerint .anyukájánál töltötte. 1924. februáriban Losonc, Zürich, Pozsony látja Bartókot, márciusiban Sopron, Nagyvárad, Lugos, Temesvár, Rimaszombat, ahol Ditta rokonai is hallgathatták játékát. Április 14—24 között Dittával Velencében és Padovában járnak az itáliai tavaszban „szabadságon”, mintegy megkésett nászúton. 1924. július 31-ón megszületik Péter, Bartók második fia. Az örömhírt legelőbb Pozsonyban élő édesanyjának írja meg a boldog apa. Péter egy évig betegeskedik. Dr. Péteri Ignác gyermekorvos kezeli, aki jó üzleti érzékkel, ikoittakléziratot kér: Bartók az Allegro barbárával fejedelmien fizet. Márta elkészíti a Csodálatos mandarin teljes partitúráját. Bartók közreadja a négykezes kivonatát, ezt nyilván Dit- tával játszották először. Ditta egyébként 21 éves, minden nyilvános szereplésről 810
